Magyarországon minden héten meghal egy nő a családon belüli erőszak áldozataként. A Feszgyi áldozatsegítő csoportja által szervezett SzomszédCafé programsorozat abban igyekszik segíteni, hogy kihez fordulhat biztonsággal egy-egy szomszéd vagy ismerős, ha a környezetében bántalmaznak valakit.
A bántalmazó kapcsolatokból a legtöbb esetben azért nem lépnek ki az áldozatok, mert nem tudják, hová mehetnének. A ferencvárosi önkormányzat 2021 óta működtet védett lakásokat, amelyekbe a bántalmazott nők és gyerekek el tudnak menekülni. De ahhoz, hogy valaki eljusson oda, segítséget kapjon, elhatározás kell. A bántalmazottak környezete, az ismerősök és szomszédok ebben fontos szerepet játszhatnak.
A koronavírus karanténhetei, hónapjai alatt kezdtek el az emberek más módon egymásra is jobban odafigyelni – mondja Lombos Petra, a Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények Igazgatóságának (Feszgyi) munkatársa. Az áldozatsegítő csoport koordinátora szerint az akkori bezártságban jobban érzékelték a szomszédok a jeleket, de sokan tanácstalanok voltak, ha erőszakkal találkoztak, nem tudták, mikor kellene jelezniük a hatóságoknak.
Pedig sok ember jelenét és jövőjét nyomorítja meg bántalmazó családtag. Azok a gyerekek, akik ilyen családban nőnek fel, sokszor maguk is hasonlóan viselkednek majd felnőttként, bántalmazzák a saját gyerekeiket, hiszen ebben a mintában éltek. Sokan nem is tudják, hogy a családtagok bántalmazása nem olyan dolog, ami felett szemet lehet hunyni.
Lombos szerint három dolog tartja vissza a szomszédokat, jóakarókat attól, hogy szóljanak a családvédelemnek vagy a rendőrségnek. Sokan nem akarnak beleavatkozni, mert „nem az ő dolguk”; mások nem akarnak tanúskodni; végül el akarják kerülni, hogy a jövőben őket bántsa, zaklassa az elkövető, a saját testi épségüket is féltik. Így fordulhat elő, hogy akár a nyílt utcán is megütheti a partnerét egy erőszakos elkövető, vagy a szülő felpofozhatja a kicsi gyerekét, anélkül, hogy bárki beavatkozna. Ezekre a helyzetekre adhatnak támpontot a Feszgyi áldozatsegítő csoportja által szervezett SzomszédCafé programok, amelyekre célzottan olyan embereket hívnak meg bizonyos kerületrészekből, akik a környezetük meghatározó személyei, jelen vannak a mindennapokban, és sokat látnak. Lehetnek ők a szomszéd nénik, vagy a kisboltosok, akik ismerik és számontartják a környéken lakókat, vagy a kisgyerekes anyukák, akik segítenek egymásnak. Ők beszélgetnének arról szakemberek vezetésével, hogy mit lehet tenni, ha látják, hogy bajban van valaki, s el tudják majd mondani, hogy egymástól, a döntéshozóktól, a rendőrségtől, a kerület intézményeitől mire lenne szükségük ahhoz, hogy félelem nélkül jelezzenek, ha ilyesmit látnak. A meghívásokat ajánlások alapján küldik ki a résztvevőknek, ha pedig valaki nem tud vagy nem akar részt venni a pár órás beszélgetésen, akkor ajánlhat mást maga helyett.
A SzomszédCafék háziasszonya Molnár Kata, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense lesz, aki Magyarországon a PoliceCafék megálmodója és szakmai gondozója. Több alkalommal más és más kerületrészből húsz-huszonöt ferencvárosi lakost hívnak meg, akik a közös kávézás oldott légkörében beszélgetnek egy-egy témáról. Mindig lesz egy asztalfelelős–témafelelős, aki segít a kis asztalközösségnek, hogy közelítsék a gondolataikat, és elmondják véleményüket, félelmeiket. Az asztalfelelős aztán az egy témában született ötleteket összefésüli, majd egy másik asztaltársasághoz átülve újra átbeszélik mindezt. Reményeik szerint így olyan ötletek, fontos szempontok jönnek össze, amelyek megkönnyítik majd azoknak a helyzetét, akiknek nem tetszik, ami a szomszédban, a házban, az utcában történik.
„Fel kellett ismerni, hogy az emberek direkt megszólítása kevésbé működik a bántalmazás, családon belüli erőszak témájában – magyarázta Lombos Petra –, ezért a már világszerte bevált, úgynevezett WorldCafé közösségfejlesztő programot próbáljuk Ferencvárosban is megvalósítani.”
A Feszgyi a Fővárosi Szociális Közalapítvány Szolidaritási Alapja által kiírt pályázatot a ferencvárosi önkormányzat támogatásával nyerte meg. A Ferencváros felelősségvállalása a kapcsolati erőszak áldozataiért című pályázati program célja, hogy Ferencvárosban is megerősödjön a jelzőrendszer, a kerületben élők tudják, hova fordulhatnak, ha családon belüli erőszakot tapasztalnak.
Bilkei-Gorzó Borbála
VÉDETT LAKÁSOK
A bántalmazás áldozatai sokszor csupán néhány személyes tárgyukkal tudnak elmenekülni. Ezért a védett lakások teljes berendezéssel várják a rászorulókat. A lakásokat nemcsak gyermekesek vehetik igénybe, készen állnak idősek, felnőtt speciális szükségletű személyek fogadására is. A védett lakásokban egy-két felnőtt és két-három gyermek élhet.
Határozott időre, három és tizenkét hónap közötti időszakra adnak szociális munkával biztosított lakhatást, hogy a kiköltözéskor jobb helyzetbe kerülhessenek az oda menekültek. Az áldozatsegítő csoport jogi tanácsadással és képviselettel, sértetti képviselettel, pszichológiai kíséréssel, mentálhigiénés tanácsadással segíti őket.
Mielőtt valaki beköltözne egy védett lakásba, nagyon pontosan felmérik a helyzetét. Elsősorban az elkövető veszélyességét kell prognosztizálniuk: ennek alapján tesznek javaslatot, hogy az intézményi elhelyezést tartják biztonságosnak, vagy a lakásban is fizikai fenyegetés nélkül élhetnek a menekülők. Felmérik azt is, hogy az áldozatok számára valóban a védett lakás jelenti-e a megoldást, vagy anyagi és hozzátartozói erőforrásaikra támaszkodva saját erőből meg tudják oldani a lakhatásukat.
Több család költözött már ki a védett lakásokból. A program munkatársainak tapasztalata szerint valóban új esélyt kaptak ott a felépülésre. Van olyan anya, aki a válása alatt élt a lakásban, és a bontóper vagyonjogi döntése után a lakhatását visszakapta. Más a gyermekével a testi és mentális gyógyulás idejét töltötte a védett lakásban, és mára maguk mögött hagyhatták a bántalmazás minden félelmét.
A védett lakásokban élők a bérleményben szociális alapú bérleti díjat fizetnek, és a közüzemiket ők egyenlítik ki: a lakás nem kerül többe, mint az önkormányzat más szociális bérleményei.
A lakások védettségét meg kell őrizni, aminek a titkosság is a része, így nagyon kevés konkrétumot szoktak megosztani a nyilvánossággal. Csupán annyi publikus, hogy van néhány ilyen lakása Ferencvárosnak – amelynek kezdeményezése a többi kerületet is inspirálja. A fővárosi szolidaritási alap által kiírt pályázatot több budapesti kerület is elnyerte, vállalva, hogy a bántalmazás áldozatainak lakásokat biztosít.
Fotó: Feszgyi & Déri Miklós
(Megjelent a 9 magazin 2023 októberi számában.)
