Sztúpacsúcs az árnyas campuson – a Tan Kapuja Buddhista Főiskola

2024. július 4. 9 magazin Kult

A kilencedik kerületben, a József Attila-lakótelep fái alatt egzotikus vallási és felsőoktatási helyszínre bukkanhat a látogató: 1993 óta ugyanis a Börzsöny utca 11. alatt működik a Tan Kapuja Buddhista Főiskola, amely a magyarországi buddhista vallási közösség egyik központi helye is.

Az épületegyüttesben a tantermeken kívül van alkotó- és elvonulótér, templom és szertartásterem, valamint sztúpacsúcs is, amelyet Namkhai Norbu Rinpocse tibeti buddhista mester avatott fel 2003-ban.

Az intézményi képzés vallástörténeti előadásokat, valamint a buddhizmushoz, hinduizmushoz vagy taoizmushoz kapcsolódó, keleti vallásfilozófiai rendszereket tárgyaló szemináriumokat kínál, szanszkritül, tibetiül és páliul is lehet tanulni, sőt a keleti harcművészetek gyakorlására is van lehetőség. És bár a főiskola hallgatói nem feltétlenül gyakorló buddhisták, a mélyebb elköteleződésű diákok buddhista tanítókká vagy akár szerzetesekké is válhatnak.

A buddhizmus, amely valamikor az i. e. 6–4. század között élt Gautama Sziddhárta, későbbi nevén Buddha (jelentése: a megvilágosodott) tanításai nyomán jött létre Indiában, csakúgy, mint a hinduizmus vallási irányzatai, úgy tekint a fizikai világra, mint amely állandó létkörforgásban van. Központi gondolata szerint, mivel az emberi vágyak sosem teljesülhetnek maradéktalanul, a létezés szenvedéssel teli, ennélfogva a megvilágosodást áhító ember elsődleges célja, hogy az újraszületés és szenvedés örökös körforgásából, „létforgatagából” (szanszára) kikerüljön. A buddhizmus ekként értelmezve a megszabadulás, amely a dolgokhoz, a helyzetekhez és az önmagunkhoz ragaszkodás felszámolásában rejlik, valamint annak elfogadásában, hogy semmi sem állandó, vagyis minden folyamatos változásban van.

A buddhista vallás rendkívül adaptív, a világ bármely táján bármilyen kulturális közeghez képes alkalmazkodni, és bár filozófiai és vallási rendszere az évezredek során egyre komplexebbé vált, a tanításai épp attól válnak nehézzé, hogy túlzottan is egyszerűnek tűnhetnek. Ezt a paradoxont számos zen buddhista történet, úgynevezett koan is megörökíti, ilyen az alábbi is.

„A csészemosás
Egy szerzetes így szólt Joshu mesterhez:
– Most érkeztem a kolostorba, mi a tanításod lényege?
– Ettél már? – kérdezte Joshu.
– Igen.
– Akkor mosd el az evőcsészédet.
A szerzetes feleszmélt.”

Minden vallásnak számos formája létezik: a buddhizmus is három fő (hinajána, mahájána és vadzsrajána), valamint számos kisebb irányzatra tagolódik, világvallásként a földrajzi elterjedtsége is jelentős. A statisztikai adatok szerint a buddhisták száma világszerte 300 és 500 millió között van. Magyarországon a gyakorló buddhisták és a buddhizmussal szimpatizálók számát együttesen 30 ezerre teszik, a 2022-es népszámláláson pedig 11 042 fő vallotta magát buddhistának.

Amikor a rendszerváltás nyomán a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény újra teret engedett a vallási önszerveződéseknek, 1991-ben megalapították a főiskolát, és (más buddhista egyházi csoportok mellett) bejegyezték a Tan Kapuja Buddhista Egyházat. De nem mondhatjuk, hogy Magyarországon a buddhizmus minden előzmény nélküli volna. Közismert, hogy Kőrösi Csoma Sándor a nyugat-tibeti Ladakh tartomány kolostoraiban tíz évig tanulmányozta a tibeti buddhista kánont, majd összeállította azt az összefoglaló munkát, amely Tibet történetének, földrajzának és irodalmának ismertetésén túl egy harmincezer szavas szótárt is tartalmazott. Miután nyelvészeti eredményeit Kalkuttában 1832-ben közzétette, munkásságára elsőként Japánban figyeltek föl, és 1933 februárjában a tokiói Taisó buddhista egyetemen a nyugati világ bódhiszattvájaként (jelentése: megvilágosodott személy), Csoma Boszacu (a bódhiszattva japán megfelelője) néven fel is szentelték.

Szintén a hazai előzményekhez tartozik az első jegyzett magyar buddhista közösség megalakulása 1893-ban: ekkor írta meg Hollósy József (Hollósy Simon festő testvére) a Buddhista káté bevezetésül Gótamó Buddha tanához című könyvét, vezetésével pedig Máramarosszigeten megalakult az a kör, amelynek tagja volt többek közt Mednyánszky László festőművész is. Nem sokkal később, 1931 és 1935 között egy másik csoport is felbukkant, immár Budapesten, Vágó László nagykereskedő és Boromissza Tibor festőművész vezetésével.

Tizenöt évvel később, 1951-ben jelent meg Magyarországon az első hivatalos buddhista egyház Hetényi Ernő jóvoltából, aki a német Árja Maitréja (Arya Maitreya) Mandala rend tagjaként létrehozta a mahájána irányzathoz tartozó, tibeti hagyományokat követő Buddhista Missziót, amely 1956-ban hivatalosan is a rend kelet-európai központjává vált. A misszió célja elsősorban az volt, hogy a szervezet képes legyen a különböző irányzatokat képviselni, ezért még ugyanebben az évben a tagok életre hívták a Kőrösi Csoma Sándor Nemzetközi Buddhológiai Intézetet is (ebben az intézményben tanult az 1980-as években Dobosy Antal, Mireisz László és Tenigl-Takács László, akik később a Tan Kapuja Buddhista Egyház és oktatási intézményben fontos szerepet töltöttek és töltenek be).

Az Árja Maitréja és a Buddhista Misszió közösségei egészen a rendszerváltásig egyedüli képviselői voltak a magyarországi buddhizmusnak, és, jóllehet a szocializmus alatt kénytelen-kelletlen propagandafunkciót is betöltöttek a keleti országokkal folytatott interakciók során, részt vettek békemozgalmakban, kulturális rendezvényeken, vagy éppen aktív tevékenységet folytattak az atomfegyverek betiltása ellen is.

Visszatérve a Tan Kapuja Buddhista Egyházhoz: a vallási csoportot 1991. május 27-én egy szertartás keretében 108 alapító tag hozta létre. Az egyházi tanács első elnökének Tátrai Tibort kérték fel, az első rektor Dobosy Antal, az első dékán pedig Farkas Pál lett. A képzés kezdetben a Keleti Károly utca 13.-ban, a Független Jogász Fórum helyiségében zajlott, majd miután a szervezet megkapta a 9. kerületi ingatlant 1993-ban, a felújítások befejeztével, 1994-től már itt folytatódott az oktatás.

A Börzsöny utcai komplexumnak az oktatáson túl nem mellesleg számos érdekessége van. Található benne egy nagy méretű Maitréja-szobor, amelyet a már említett Hetényi Ernő halála előtt egy évvel, 1998-ban adományozott az intézménynek. Ennek köszönhetően lett a Maitréja-ünnep az egyház egyik legfontosabb ünnepe, minden évben a téli napforduló napján.

2003-ban újabb felújítási munkálatokkal alakították ki a szertartástermet és helyezték el a már említett sztúpacsúcsot. 2011-ben a főiskola együttműködési megállapodást írt alá a legnagyobb thaiföldi buddhista egyetemmel, a Chulalongkorn Egyetemmel, 2015-ben pedig új oltárt adtak át. (Ugyancsak az egyháznak köszönhető Európa legmagasabb sztúpája, amelyet 1993-ban maga a 14. dalai láma avatott fel Zalaszántón.)

Az intézmény könyvtárának gyűjteménye nem óriási ugyan, de az ismeretterjesztő munkáktól a szakkönyvekig, a művészeti albumoktól a speciális formájú könyveken át számos egyedi és ritka dokumentumig, köztük hagyatékokig, különgyűjteményekig őriz műveket. A könyvtár egy bérelt épületrészben működik a József Attila-lakótelepen, a főiskolával egy épülettömbben, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Börzsöny utcai fiókkönyvtára szomszédságában. A kívülről érkezők a gyűjteményt helyben ingyenesen használhatják, a könyvtár honlapján elérhető katalógust, adatbázisokat nemkülönben.

A főiskolán vannak esti előadássorozatok, gyakorlatok, konferenciák, tanfolyamok és koncertek, amelyek szabadon látogathatók, és bár az intézmény térítő tevékenységet nem folytat, a buddhista kultúrát minden érdeklődővel szívesen megosztja. Az egyház szervezetéről, történetéről, a képzésekről és kulturális programjairól, a buddhista tanításokról, a világ buddhista híreiről bővebben a tkbf.hu weboldalon tájékozódhatnak az olvasók.

Szilárdi Réka
SZTE Vallástudományi Tanszék

Fotó: Stépán Virág

(Megjelent a 9 magazin 2024. májusi számában.)