Tiltakozunk, Peking!

Ha nem tudnánk, hogy a Magyarországon élő kínai közösséget egyáltalán nem érdeklik a budapesti utcanevek, akkor talán el is hittük volna, hogy élnek hazánkban olyan kínai személyek, akiknek a szemét szúrja néhány kilencedik kerületi közterület új neve. De hát tudjuk.

Hiszen a Magyarországon élő kínai közösség legtöbb tagját – nagyon helyesen – sokkal jobban érdekli az üzlet, a megélhetés, a forgalom és a profit, mint az, hogy a kilencedik kerület vezetése – tiltakozásul a kínai Fudan Egyetem ide tervezett, sőt, ide oktrojált fejlesztése ellen – néhány közterületnek olyan nevet adott, ami Kínának politikai értelemben odaszúr. Így lett nálunk utca elnevezve a dalai lámáról, akinek országát és népét Kína lerohanta; a tömegesen deportált ujgurokról, akikkel Kína nagyjából úgy bánik, mint ahogyan a fasiszták bántak az ellenségeikkel; Hongkong eltiport szabadságáról és a vallásszabadságért harcoló Hszie Si-kuang katolikus püspökről.

A Magyarországon élő kínai közösségnek eszébe nem jutott az említett nevek miatt utcára menni, e műfelháborodás alighanem a Fidesz műve, amely talált néhány olyan kínait, aki örömmel aláírta a tiltakozó ívet. De ezek az emberek – ha kellőképpen megfizeti őket a kormánypárt – alighanem ugyanilyen buzgón aláírtak volna egy eléjük tolt kínai étlapot is, azt legalább értették volna. Ellentétben azzal, ami a magyar politikai életben folyik.

Amúgy én egyáltalán nem haragszom azokra a kínai személyekre, akik a nevüket adták a tiltakozó petícióhoz, mert így legalább jogalapot teremtettek arra, hogy a magyarság is tiltakozzon a kínai főváros, Peking egyes utca- és intézménynevei ellen.

Hogy csak a leghíresebbet említsük, itt van például a pekingi Tiltott Város elnevezése, amely angol átírásban sajnos így fest: Pinagbabawalang Lungsod.

Egy magyar embernek nem kell magyarázni, hogy a Tiltott Város kínai nevének első négy betűje mit jelent, ám a Magyarországon élő kínai közösség figyelmét felhívnám arra, hogy az ő fülüknek olyan természetesen csengő pina szó magyarul valami nagyon csúnyát jelent. Pontosabban szólva csak a szó csúnya és trágár, mert amit jelöl, az voltaképpen a Mennyei Béke Birodalma, már úgy értem, persze csakis abban az esetben, ha férfiasságunk e Tiltott Helyre behatolván mennyei megnyugvásra lel.

Hasonló tiltakozásra adhat okot a pekingi Hsziaocsing folyó mellett fekvő Tiencsiao kereskedelmi negyed egyik ruházati boltja, pontosabban a neve, amelyben ugyancsak a fent említett Mennyei Béke Birodalma rejtőzik el ekképpen: A’er Pina. Kedves kínai elvtársak! Ha az önök szemét szúrja a dalai lámáról elnevezett ferencvárosi közterület, akkor engedtessék meg nekünk, hogy tiltakozzunk az A’er Pina nevű ruházati bolt elképesztően felelőtlen és a magyar asszonyokat, nőket, leányokat sértő elnevezése ellen. Már csak az hiányzik, hogy kiderüljön: a szóban forgó A’er Pina nevű bolt csak női ruhákat árul! Ez esetben ugyanis a sértés még súlyosabb! Hát önöknek már semmi sem szent? Egy pekingi nőiruha-bolt, amelyet Pinának hívnak! Na de elvtársak! Hol itt a rajtunk számonkért jó ízlés?

Végezetül pedig hadd említsük meg önöknek, hogy a kínai főváros Fengtai nevű kerületében működik egy olyan fodrászszalon, amelynek a neve nemes egyszerűséggel ennyi: Segg Style. Nem, ne is magyarázkodjanak, kedves kínai elvtársak! Tudjuk, amit tudunk. Önök viccet csináltak legfőbb kincsünkből, a magyar nyelvből! Innen, a Ferencvárosból üzenjük hát önöknek, hogy legközelebb akkor írogassanak nekünk, ha Pekingből eltüntették az összes pinát és segget!

Nagy meló lesz. De kivárjuk.

Kácsor Zsolt


Kiemelt kép: Déri Miklós
(Jens Galschiøt dán szobrászművész és Baranyi Krisztina polgármester)
(Megjelent a 9 magazin 2022. márciusi számában)