Magyar az utcán – Kilenconline

Nagyjából egy hónapja volt Magyar Péter nagy népszerűségre vergődött interjúja a Partizánon. Kétmillió-háromszázezer nézője lett online, lassan többen látták, mint a 6:3-at. Magyar Péter interjújának elemzése itt nem cél, de kemény, merész dolgokat mondott bennfentesként a NER-ről. A népszerűséghez két dolog kellett: az egyik a rendszerről elhangzó erősen kritikus szavak és az ehhez kapcsolódó messiásvárás, a másik pedig a bulvárérdeklődés.

Magyar a legjobban dekázó és hegedűművész igazságügy-miniszternő exférje, a magyar, valamint a nem magyar emberek jelentős része pedig szereti, ha ránézhet a családi szennyesre. De ilyen nem történt, Varga Judit nem jött ki rosszul volt házastársának színre lépéséből, pedig ő aztán kormánytagként tényleg az az ember volt, aki „csinál dolgokat”. Magyar jogász, dinasztikusan az, nagyapja a Kádár-kori tévé (Jogi esetek) emlékezetes szereplője, (jog)Erőss Pál. Jobbkonzervatív szereplő lett, ami nálam mínusz – Máraival értek egyet a „jobboldali magyar ember” tekintetében –, és a 444-nek adott interjúja külpolitikai részével sem tudok együtt rezdülni.

Mégis: Magyar Péterről elmondható, hogy a legnagyobb NER-botrány, benne Novák Katalin és Varga Judit lemondatása óta az influenszertüntetés (150 ezer résztvevő!) mellett ő lett a magyar közélet „új nóvuma”. Értelemszerű volt, hogy induló online felületünkön beszámolunk a tüntetésén elhangzottakról, már csak azért is, mert ezen voltak a legtöbben Orbán Viktor békemenetes tüntikéjét is beleszámítva. A Deák felől hatoltam volna, de ez lehetetlennek bizonyult, tokiói utcán könnyebb mozdulni, mint erről bejutni az Andrássyra. A Paulay felől kerültem, botor módon bementem az első mellékutcába (Káldy Gyula u.), de ott sem jutottam el az Andrássy széléig, pedig igyekeztem, ám addigra annyian halmozódtak fel mögöttem, hogy látvány nélkül élveztem végig a műsort, illetve telefonon néztem. Először lejátszották Cserhalmi György színművész 1989-es Szabadság téri beszédét, a tömeg nagy tapssal fogadta a rendszerváltók követeléseit, Magyar Péter pedig pozicionálta magát. Nagy Ervin, a Katona József Színház színésze tolt először egy Talpra, magyar!-t, unortodox szövegmondással, hatásosan, majd közölte: ő az első fecske, aki lecsatlakozik Magyarhoz. Volt egy kis István, a király, később még Oláh Ibolya Gyurcsány-kori neohimnusza is előkerült. Magyar hosszú beszédet mondott, többször rogánozott, de például Orbán Viktor neve alig is bukkant elő. Polt Péter, Tiborcz annál inkább. Követelte a sajtószabadság visszatértét, a „közmédia” visszaadását a köznek, a visszaeurópaizálódást, a NATO-szövetségi tagság megerősítését. Mindezt a szuverenitás kézben tartása mellett. Ez nyilván az elforduló Fidesz-szavazóknak szólt, bár én már a végtelenségig bele vagyok fáradva az „elforduló Fidesz-szavazó” toposzba. A rogáni propaganda pénzeit (1300 milliárd HUF) oktatásra és egészségügyre költené. Csatlakozna az Európai Ügyészséghez. A jelenlegi ellenzékbe nem tagozódna be, harmadik út, harmadik erő, többször is elhatárolódott a tradicionális ballib erőközpontoktól, mert a jelenlegi morális, politikai és gazdasági válság a teljes politikai elit felelőssége. Ő már nem koalíciózna Orbánnal, mert programja, hogy egyvalaki csak kétszer lehet miniszterelnök, és Orbánnál ez már leketyegett. Közös nemzeti minimumot akar, nem hatalomgyárat. Bejelentette a „Talpra, magyarok!” közösség megalakítását. (Tessék mondani, az micsoda: egyesület, alapítvány, bejegyzett mozgalom?) És ennek majd folyománya lesz a pártalapítás is.

Magyar Péter felbukkanása fogós kérdés, mert ad 1: jól beszél és sok támogatható dolgot mond, sőt tesz, és itt van az ideje a bezápult óellenzék vérfrissítésének; ad2: ki ő? Azon kívül, hogy volt férje az egyik legagresszívebb és leglehangolóbb volt kormánytagnak, aki, noha nő, ami ma előny másutt, mégis a Fidex mizogén és homofób rendszerének kiváló lojalitású tagja. Ő maga pedig fidesznyik diplomata, állami cégek magas beosztású haszonélvezője, akinél besavanyodott a szőlő. Egy Fidesz-Pozsgay vagy új Márki-Zay? Esetleg küldött ember?

Majdnem három hónapunk van még, hogy ezekre a kérdésekre választ kapjunk.

– vba –

Fotók: Stépán Virág