Sir David Attenborough a méhlegeltetésről

„Sehol nincs vadvirágokban és beporzó rovarokban gazdagabb hely hagyományos kaszálóinknál. Sajnos az elmúlt 60 évben ennek az értékes élőhelynek a 97%-át elvesztettük. A természetbarát gazdálkodással azonban a rétek helyreállíthatók, hogy menedéket nyújtsanak a vadvilágnak. Minden az időzítésen múlik. A kaszálás július közepéig történő elhalasztása lehetővé teszi, hogy a madarak és rovarok befejezzék a szaporodást, a virágok pedig szétszórhassák magvaikat” – idézi a Főkert Facebook-oldala Sir David Attenborough-t a vadvirágos rétek ökológiai jelentőségéről a BBC közelmúltban készült, Vad Szigetek (Wild Isles) című doku-sorozatának első, Becses Szigeteink (Our Precious Isles) című epizódjából.

Az xforest.hu ugyancsak alaposan körbejárta a témát, kezdve azzal, hogy mindez közel sem olyan magától értetődő koncepció, mint ahogy azt támogatói hajlamosak gondolni:

„A méhlegelő egyre fontosabb részévé válik minden nagyobb településnek azokban az országokban, ahol fontos a természet védelme. Magyarországon leginkább viszont vitákat váltott ki az az ötlet, hogy például Budapesten a térkő és aszfalt járdaszigetek helyén méhlegelő legyen kialakítva.Ez a vita valahol érthető: egy olyan országban, ahol sokan betegesen irtóznak mindentől, ami természetes és az utolsó földdarabot is leöntenék betonnal vagy letérköveznék, ott a méhlegelők telepítése szóba sem jöhet sokak számára.

Habár tény, hogy az aszfaltrealitáshoz szoktatott városi népesség számára szokatlan lehet a koncepció, mégis közös érdekünk, hogy minél inkább teret kapjon a valós természet is a település határain belül…

…A méhlegelők létrehozása azért fontos a városi környezetben, mert hatékonyan képesek növelni a biodiverzitást és egész évben változatos legelőt biztosíthatnak a méheknek, lepkéknek, pillangóknak.

A városok, normális körülmények között, nem arra szolgálnak, hogy a természettől lehető legtávolabb zsúfoljanak össze minél több embert – a zöld területek pedig mindenki számára kiemelten fontosak, részben testi, részben pszichés okokból is.

Csakhogy a városi parkok, a lakóházak körüli kiskertek és a virágágyások ugyan valamilyen formában és méretben mind-mind táplálékforrást biztosíthatnak a méheknek, de nem kifejezetten arra lettek kialakítva, hogy hosszútávon is táplálékforrásként és élettérként szolgáljanak beporzó rovarjaink számára így nem támogatják hatékonyan az egyedszámuk növekedését.”

Az oldal alaposan és közérthetően bemutatja, mi az oka és célja a városi terekben is méhlegelőket kialakítani, illetve abban is tanácsot ad, mindezt hogyan érdemes csinálni.

Fotók: Főkert Facebook-oldala