Kisvendéglátósok összefogására hív a Jedermann vezetője

„Meguntam és elegem van abból a gátlástalan anyagi (és adminisztrációs) lehúzásból, amit a rendszer és mértéktelen (többnyire semmihaszna) apparátusa megenged magának a kisvállalkozók terhére” – írta Boskovics Gábor, aki Záróra! néven Facebook-csoportot is létrehozott, hogy a vendéglátós vállalkozások közösen léphessenek fel az anyagi ellehetetlenítés ellen.

„A Jedermannt azzal a feltett szándékkal vezetem, hogy, ahogyan azt a nevünk is jelzi, bárki és mindenki megengedhesse magának. Bármikor ihasson egy sört, élvezhessen egy jazzkoncertet, legyen szó egyetemistáról vagy kisnyugdíjasról” – írja, majd beszámol arról, hogy a törvényhozók és a hatóságok hogyan lehetetlenítik el anyagi és adminisztratív rendelkezésekkel az ilyen helyek működését.

„Az általam vezetett Jedermann rezsiköltségei (az érthetőség miatt ide számítom a bérleti és üzemeltetési költségek mellett a NAV ezer címen számított járulékait, az áfát, a legpofátlanabb lehúzást, vagyis a turisztikai hozzájárulást, az iparűzési adót, a kötelező online rendszer költségeit, a banki díjakat, teraszdíjat, Mohut, Artisjust és folytathatnám) folyamatosan olyan mértékben nőnek, amivel egyszerűen képtelenség lépést tartani és egyszerűen kitermelhetetlen” – áll a bejegyzésben.

Ízelítőként felsorolja:

– áfa 27%

– turizmusfejlesztési hozzájárulás

– munkabér

– társadalombiztosítási járulék

– személyi jövedelemadó

– szociális hozzájárulási adó

– társasági adó

– kötelező kamarai hozzájárulás

– iparűzési adó

– építményadó (vagy bérleti díj)

– élelmiszerlánc-felügyeleti díj

– rezsiköltség: víz, villany, gáz

– hulladékszállítás költsége

– vízminőség-vizsgálat díja

– ÁNTSZ vegyszerhasználati díj (igaz, ez csak egyszeri)

– ha a vendéglátó helyen zenét is akar: a szerzői jogvédő hivatal díja (Artisjus)

– üzemorvos évenkénti díja + tüdőszűrő (ami vállalkozásoknak nem ingyenes)

– mérlegek kötelező kétevenkénti hitelesítési díja

– tűzoltókészülékek évenkénti felülvizsgálati díja

– gépjárműadó (ha van pl. árubeszerző, vagy kiszállító autó)

– HACCP, munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi szabályzat, kémiai kockázatelemzés, mindezek elkészíttetése, évenkénti oktatása és dokumentálása, 1-2-3 évenkénti felülvizsgálati díja

– érintésvédelmi és villámvédelmi minősítő irat elkészíttetése, háromévenkénti felülvizsgálata

– internethavidíj, telefonok

– banki költségek (számlavezetés, tranzakciók díjai, kártyás fizetés után levont díj, SZÉP kártya jutalék)

– online pénztárgép kötelező havidíja, évenkénti felülvizsgálata

– kötelező NTAK szolgáltatás havidíja

– rovar- és rágcsálóirtás díja

– EPR – Kiterjesztett Gyártói Felelősségi díj

– könyvelő, netán adótanácsadó díja

„Tehát, konkrétabban is: a fenti szóban forgó rezsiköltségek 2022-es összegét idén már májusban (!) túlléptük, a tavalyi, vagyis a 2023-ast pedig most a hónap elejére. Évente kb 30%-os emelés. Komoly tíz milliókról beszélek. (…) Igyekszem szabálykövetően, felesleges előírásokat is betartva, mindent pontosan befizetve, becsülettel végezni a munkámat, vezetni az üzletemet.

A képtelen tehernövekedések kigazdálkodására három lehetséges megoldás van:

1. Az árak további és folyamatos emelése.

2. Csalás, pancsolás, minőségrontás.

3. A körhöz tartozni, és behúzni a közpénzeket ilyen-olyan támogatások, pályázatok révén (pl. haveroknak akár 70 millió teraszcsinosításra).

Részemről csak az első út járható, de elértük a plafont. Elég!

A vendéglátás nem szólhat csak a luxusról, tehetős célközönségről. A kocsmába járás a kultúra része. Mindenkié kell, hogy legyen” – írja, hozzátéve, hogy 2023-ban naponta átlagosan 5,3 vendéglátó üzlet húzta le végleg a rolót.

Fotó: Záróra!