Le akarják bontani a Kilián-laktanya háromnegyedét – egy volt tanácsos feljelenti emiatt Gulyás Gergelyt

Szerda este jelent meg a Partizánon beszélgetés Bátonyi Péterrel, aki az Építési és Közlekedési Minisztériumon belül műemléki kormányfőtanácsos volt. A beszélgetésből kiderült, Bátonyi annyi visszaélésnek volt szemtanúja, hogy feljelenti a saját miniszterét és az országos főépítészt, hogy legalább az Üllői út és a Ferenc körút sarkán álló Kilián-laktanya épületének lebontását meg tudja akadályozni.

Vasárnap egy rövid előzetes jelent meg a szerdán nyilvánosságra hozott riportból, és hétfőn reggel már várta a felmentése Bátonyi Pétert, aki a Partizánban rögtön a videó elején leszögezte, hogy hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tesz Gulyás Gergely, a műemlékvédelemért 2022-ig felelős, Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára, egyben országos főépítész ellen.

Bátonyi Péter végzettségét tekintve művészettörténész, a volt kormányfőtanácsos 2013 óta dolgozott az állami műemlékvédelemben. Azt tapasztalta, hogy fokozatosan ellehetetlenült a szakterület, teljesen nyílttá vált a műemlékvédelemmel kapcsolatos szabályok kijátszása. A politikai döntéshozók és a gazdasági szereplők az évek alatt oly mértékben összefonódtak, hogy a legfontosabb döntések zárt ajtók mögött születtek meg, a műemlékvédelmi szakértőknek pedig csak annyi teendőjük maradt, hogy gondoskodjanak arról, legalább a hivatalos dokumentumokban legálisnak tűnjenek a jogellenes változtatások.

A szakember elmondta, eleinte szakmai érvekkel igyekezett hatni a feletteseire, de az idő előrehaladtával be kellett látnia, hogy a műemlékvédelmi rendszernek kifejezett célja bizonyos vállalkozók helyzetbe hozása, az egész mozgatórúgója pedig az „akarnokság, a műveletlenség és a korlátlan hatalom”.

A Partizánban a már elbocsátott kormányfőtanácsos bemutatta, hogyan jutottak el három kiemelten védett budapesti műemléképület bontási engedélyének kiadásához, miközben a felettesei szükség esetén a törvényt is semmibe vették a beruházók érdekei miatt. Olyan is megtörtént, hogy amikor ő szóvá tette, a törvény értelmében nincs lehetőség bizonyos épület lebontására, azt válaszolta az illetékes vezető: „»Még nincs. Majd lesz.« Számukra ez ennyi. Ők majd alkotnak olyan jogot, ami számukra ezt lehetővé teszi.”

A három említett műemléképület egyike a 9. kerületi Kilián-laktanya, az Üllői út és a Ferenc körút sarkán, amely szemben például a Kossuth téri volt Agrárminisztérium épületével, még áll. A hajdani Mária Terézia-laktanya klasszicista stílusú épületét Hild József tervezte 1835-ben, és az 1840-es évek első felében készült el. A 2022-es országgyűlési választás után az építési terület és a műemlékvédelem átkerült a Lázár János vezette ÉKM-hez, az országos főépítész pedig Lánszki Regő államtitkár lett. Néhány hónap múlva a Kilián olasz tulajdonosa új terveket készíttetett az épület átalakításra, és a vezető tervező az államtitkár testvére, Lánszki Csenge lett; a dokumentum szerint az épület háromnegyedét akarták elbontani. A tervet az Országos Építészeti Tervtanács bírálta el, amelynek elnöke az országos főépítész, vagyis Lánszki Regő. Az összeférhetetlenség látszatának elkerülése érdekében Lánszki helyett közvetlen beosztottja – akit ő vitt a minisztériumba 2022-ben –, Perényi Lóránt, az építészeti stratégiáért felelős helyettes államtitkár vezette a testületet, amely nem utasította el Lánszki Csenge tervét, de azt javasolta, hogy kevesebb részt bontsanak le az épületből. A Partizánban elhangzott, hogy az ismét benyújtott – új – terv a bontás mértékét tekintve mit sem változott. A minisztérium saját szakembergárdája, a műemlékvédelemért felelős helyettes államtitkárság ezúttal is elutasította a terveket: „Az épület bármilyen átalakítása csak a műemléki értékek teljes körű megőrzése mellett lehetséges” – írták a beosztott műemlékvédelmisek. Erre fel az olasz tulajdonos-beruházó a laktanya védettségi szintjének visszasorolását kezdeményezte, de a szakértők ezt is elutasították (mert az épület történelmi emlék is, az 1956-os forradalomban fontos szerepet játszott, és itt alakult meg Nemzetőrség is). Hiába kiemelten védett a Kilián, Lánszki nem tágított, és Bátonyi Péter elmondása szerint nagy nyomás alatt tartotta az ott dolgozókat, hogy írjanak olyan miniszteri rendeletet, amely kiemeltből visszaminősíti egyszerű műemléki épületté; ezt az utasítást rá is írta a Partizánban bemutatott dokumentumra Lánszki. A beosztottjai viszont ismét ellenszegültek, és a döntéselőkészítő lapról kihuzogatták a lebontani akart épületszárnyakat. Ezeket valaki – akinek írása feltűnően hasonlít az államtitkáréra – felülírta. A rendelet végül 2024. augusztus 24-én lépett hatályba, visszaminősítették a Kilián-laktanya kiemelt védettségét, ami alapján bármikor megkezdődhet a bontása.

Bátonyi Péter elmondta a riport elején, hogy „Minden törvény adta, legális lehetőséget felhasználtam szerintem, amit lehetett, megtettem”. Mivel nem nézhette tovább, mi folyik a műemlékvédelemben, úgy gondolta: „nincs más esélyem arra, hogy ennek gátat vessek, vagy bármilyen módon ezzel kapcsolatban a közfigyelmet felhívjam”, minthogy feljelentést tesz, és kiáll a nyilvánosság elé.

Lánszki Regő a Partizánnak küldött nyilatkozatában emlékeztetett, hogy a Kilián-laktanya továbbra is műemléki védelem alatt áll. Az Országos Építészeti Tervtanács szerinte a testvére által tervezett koncepciót 2023 novemberében tárgyalta és elutasította, és a testvére azóta nem tervezője az épületnek.

A közösségi oldalán pedig közölte: „A műemlékvédelem nem lehet egy személy vagy egy hatóság egyéni ízlésen és érdekeken alapuló szubjektív ügykezelése. Ezen változtattunk az építészeti törvénnyel. Mindenki számára egyértelmű lesz, hogy egy műemlék kapcsán mit lehet megtenni és mit nem. Nem csoda, hogy van, akinek ez nem tetszik vagy az érdekeit sérti. Összeférhetetlen emberek vádaskodása viszont már büntetőjogi kategória.”

– ms –