Leszavazott Airbnb – a terézvárosi eredmény után országos változások várhatók

A szeptember első két hetében tartott ügydöntő helyi népszavazáson a terézvárosiak kis többséggel ugyan, de a rövid távú lakáskiadás betiltására voksoltak. Karácsony Gergely fővárosi szintű szabályozást szeretne, Szentkirályi Alexandra budapesti Fidesz-elnök a hírek szerint az egész országra kiterjedő, minden eddiginél szigorúbb szabályozást készít elő a kormány számára. Soproni Tamás 6. kerületi polgármester szerint „Terézváros megmutatta, hogy diktálja a tempót a demokrácia gyakorlásában”. Baranyi Krisztina viszont rendben lévőnek tartja a mostani helyzetet, hogy „közvetlenül azokra bízzuk a döntést, akiket érint”, azaz a társasházakra.

Az Airbnb-voksoláson a terézvárosiak 20,52 százaléka, összesen 6083 ember szavazott, közülük 2818-an a tiltást szorgalmazzák, ami 54 százalékos többséget jelent. Soproni Tamás polgármester a szavazás után közölte: a következő lépés az, hogy a terézvárosiak akaratát a képviselő-testület elé viszi, és rendeletet alkotnak a kérdésről 2026. január 1-ei hatályba lépéssel.

Airbnb-számháború

A népszavazási eredményeket az Airbnb-pártiak úgy értelmezik, hogy a kerületieknek összességében alig több mint 10 százaléka miatt szüntetik be az üzletágat, mások viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy a több mint 20 százalékos részvétel kiemelkedő a helyi népszavazások történetében. Utóbbiak érve az is, hogy Budapesten az Airbnb-forgalom jócskán meghaladja a régiós átlagot, ezért tenni kell valamit, előbbiek viszont azt hozzák fel, hogy Budapest csak a 17. helyen áll az EU nagyvárosai között az úgynevezett turistaintenzitásban, azaz az egy lakóra eső turisták számában, tehát vannak nálunk sokkal rosszabb helyzetűek.

Ferencvárosban nem probléma

Ferencvárosban a rövid távú lakáskiadás nem jelent akkora problémát, mint Terézvárosban. „Az elmúlt öt évben egyetlenegy ilyen panasszal sem találkoztam ferencvárosi polgármesterként” – mondta Baranyi Krisztina a Partizánnak a témával foglalkozó műsorában.

A hatályos törvény szerint két lehetőség áll az önkormányzatok előtt: vagy minden korlátozás nélkül engedélyezik, vagy teljesen megtiltják a területükön a rövid távú lakáskiadást. A társasházaknak viszont megvan a jogosultságuk arra, hogy a házon belül megtiltsák vagy korlátozzák az Airbnb-t.

„Rendben lévőnek tartom, hogy közvetlenül azokra bízzuk a döntést, akiket érint. Liberálisként az ilyen tiltásokat nem nagyon tudom elfogadni, ráadásul egy olyan helyzetben, amelyben nagyon sok kisember a nagymamától örökölt lakását hasznosítja, kiegészítve a jövedelmét, miközben még másoknak is munkát biztosít” – mondta a ferencvárosi polgármester.

Más gondok persze vannak – ismerte el Baranyi, például több esetben előfordult, hogy a társasházakban hostelesek felvásároltak lakásokat, és miután megszerezték a tulajdon több mint 50 százalékát, néhány év alatt kiszorították az ott lakókat.

A hostelesekre nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az Airbnb-üzemeltetőkre, úgyhogy ők akár meg is maradhatnak Terézvárosban is, holott egy-egy szint hostellé alakítása még az Airbnb-nél is több problémát vethet fel.

Érdekek ütköznek

Sokak érdekeit sértik a tiltási tervek. Ők úgy vélik, a politikának semmi köze ahhoz, hogy valaki mit kezd a magántulajdonával. Szerintük ezzel a döntéssel csak a vállalkozások szabadságát korlátozzák. Egy egész iparág épült erre, több tízezer ember megélhetését veszélyezteti a beavatkozás, a takarítóktól a taxisokon át a kisboltokig, éttermekig – érvelnek az Airbnb-pártiak, például a Magyar Apartmankiadók Szövetségének elnöke az ATV-ben. A döntés egyébként magának Terézvárosnak is zsebbe vágó lesz, hiszen évi 870 millió forint bevétele származik a szálláskiadásból, amitől ezután elesik. Szeptember végén az
Airbnb-kről adatot gyűjtő Airdna szerint 15 ezer elérhető szállás volt Budapesten, az éves bevétel pedig 13,7 ezer dollár, azaz megközelítően 5 milliárd forint.

Élhetetlenné váló városmag

A másik oldalon állók azzal érvelnek, hogy a rövid távú lakáskiadások miatt a lakás- és albérletárak az egekbe szöktek, tíz év alatt megduplázódtak, s ezzel a régióban, de szinte az egész EU-ban nálunk a legmagasabbak az ingatlanárak a jövedelmekhez képest. Gyakori a panasz az egy-két napra érkező turisták viselkedésére is, a hangoskodástól a szemetelésen át a társasházakon belüli közösségek megszűnéséig. Sokan ezért inkább elköltöznek, mert élhetetlenné váltak számukra a belső városrészek. Béccsel, Pozsonnyal, Prágával és Varsóval összehasonlítva Budapest az egyetlen olyan főváros, ahol az elköltözők száma jóval meghaladja a beköltözőkét – derül ki az Egyensúly Intézet Hogyan tegyük vonzóbbá a nagyvárosainkat? című tanulmányából. A kiköltöző ingázók a fővárosba vezető utakon tűnnek fel nap mint nap, emiatt Budapesten több mint kétszer annyit ülünk dugóban, mint a bécsiek vagy a pozsonyiak, de Varsót és Prágát is magasan verjük – olvasható szintén a hivatkozott kutatásban.

Mi várható?

Ferencváros évekkel ezelőtt kezdeményezte a Belügyminisztériumnál, hogy az „igen vagy nem” típusú szabályozásnál találjanak kicsit cizelláltabb megoldást, az „élni és élni hagyni” elv jegyében, ám ezt akkor a minisztérium lesöpörte az asztalról – mondta Mátyás Ferenc, a szeptember végén leköszönt 9. kerületi képviselő-testület távozó momentumos tagja, aki az üggyel többször foglalkozott. A terézvárosi népszavazást követően azonban megváltozott a kormányzati hozzáállás: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Airbnb-szabályozással kapcsolatban előbb csak azt nyilatkozta, „biztos, hogy el fogunk mozdulni a jelenlegi állapottól”, majd másnap már minden eddiginél szigorúbb szabályozást helyezett kilátásba. Ennek alapjait Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi elnöke fogja letenni a kormány asztalára. Lapzártánkig nem derült ki, mi az elképzelés lényege, de még a népszavazási eredmények ismerete nélkül Szentkirályi azt mondta, bármilyen döntést hoznak is az emberek, javasolni fogja a kormánynak, hozzon Budapesten és akár országosan is ennek megfelelő szabályozást. Ezt a népszavazást követően is megerősítette, a teljes tiltást előrevetítve, ami viszont nemzetgazdasági szempontból vezetne képtelen helyzethez. Az Egyensúly Intézet például kilencven napban javasolja korlátozni a fővárosban a rövid távú lakáskiadást.

A főváros örömmel venné kézbe a szabályozást

„Helyre kell állítani azt az egyensúlyt, amit a belső városrészek lakásállományának a kárára terjeszkedő idegenforgalom felborított az elmúlt években, hozzájárulva a fővárosi lakhatási válsághoz” – mondta Karácsony Gergely főpolgármester a szavazást követően. Ő azt látná jónak, ha a főváros vehetné kézbe a szabályozást, hiszen ha Terézvárosból kiszorulnak, akkor a szomszédos kerületekbe mennek át a rövid távú lakáskiadók és a befektetési célú lakásvásárlók. Ezt támasztja alá a Világgazdaság információja, miszerint másfél hónap alatt 44 százalékkal nőtt az 50 négyzetméter alatti eladó, újszerű és felújított lakások kínálata Terézvárosban, miközben ugyanez budapesti szinten stagnált. Karácsony szerint összehangolt budapesti szabályozásra lenne szükség, és jó lenne, ha ebben a kérdésben is meg tudnának egyezni majd az újonnan alakuló fővárosi közgyűlés frakciói, mert szerinte együttműködéssel jó megoldást lehetne találni.

Minden ötödik esetben találtak szabálytalanságot

Ferencvárosban idén folyt egy vizsgálat az Airbnb-szolgáltatók szabályosságával kapcsolatban, és ötvenből tíz esetben találkoztak problémával, például hogy valaki hivatalos regisztráció nélkül volt jelen a hirdetési piacon – mondta el Mátyás Ferenc. Velük a hatósági iroda felvette a kapcsolatot, és mindenhol sikerült szabályozott mederbe terelni a működést, így büntetésekre nem került sor.

Bilkei-Gorzó Borbála – Nagy Ildikó Emese
Fotó: Stépán Virág

(Megjelent a 9 magazin 2024. októberi számában.)