„Ma a fiatalok diktálják a tempót” – Nyerusay Viktória, a Mester Galéria és Közösségi Tér vezetője

Elindultunk felfedezni az igen szerteágazó ferencvárosi közművelődést. Múltjára, jövőjére, jelenére, megvalósult eseményeire, a vele kapcsolatos puszta ábrándokra – mindenre kíváncsiak vagyunk. Első alanyunk Döme Zsuzsanna kulturális alpolgármester volt. Most a húsz éve a kerületben dolgozó Nyerusay Viktóriát kérdeztük, aki jelenleg a Mester Galéria szakmai vezetője.

Artner Sisso: Mikor és hogyan kezdődött a ferencvárosi pályafutásod?

Nyerusay Viktória: Szeptemberben volt 20 éve, hogy elkezdtem dolgozni a Ferencvárosi Művelődési Központban (FMK) művelődésszervezőként. Ferencváros mindig közel állt a szívemhez, mivel óvodás koromig a Tűzoltó utcában laktam. Emlékszem a Ferenc térre, mennyire más volt akkoriban, mennyit játszottam ott. Szerettem a kerületben lakni. Fiatal pályakezdőként pedig nagy öröm volt, hogy egy pezsgő kerület kulturális életébe csöppentem. Első feladatom a háromnapos Ferencvárosi Roma Kulturális Fesztivál megszervezése volt, ami akkor nagyon mélyvíznek tűnt. Nagy büszkeséggel töltött el, hogy ekkora bizalmat kaptam. Mindig is jó szívvel emlékszem rá.

AS: Volt-e kedvenc korszakod a kerületi közművelődési múltadban? Mivel voltál olyankor elégedett?

NyV: Sok programot, fesztivált szerveztem. Volt időszak, amikor a családi programok szervezése tartozott hozzám, például a Ferencvárosi Gyereknap, de részt vettem a kerületi nagyrendezvények szervezésében is, tagja voltam már az első Bakáts Feszt stábjának. Egyszerre tartozott hozzám az idősügy és az ifjúságügy is. Rendszeresen részt vettem a kerületi civil szervezetekkel tartott közös fórumokon, a kezdetektől tagja vagyok a ferencvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumnak, és a Ferencvárosi Diákönkormányzat felnőtt segítője voltam. Az ifjúsági munkám itt kezdődött. A művelődési központ adott otthont az IFI Fesztnek és a FERI Fesztnek, amelyeken a drogprevenció nagy hangsúlyt kapott. Minden feladatom közül a legkedvesebb mégis talán a Ferencvárosi Ádámok és Évák program volt. Tizenegy évvel ezelőtt még a Pinceszínházzal közösen szerveztük meg az első iskolaszínházi előadást, Az ember tragédiáját vittük színpadra. Több száz ferencvárosi gyerek, lelkes kollégák és pedagógusok működtek közre abban, hogy ez a vízió valóra váljon. Jelenleg a kilencedik előadás előkészületeiben vagyunk.

AS: Mely területekért vagy felelős jelenleg, milyen programokat viszel?

NYV: Hat éve kaptam a felkérést, hogy az akkor még Pincegalériaként ismert kiállítótérből szervezzek egy ifjúsági kiállító- és közösségi teret. Akkor kapta a Mester Galéria és Közösségi Tér nevet. Nem volt könnyű feladat, az egész teret át kellett alakítani, új arculatot tervezni és olyan struktúrát kialakítani, ami a középiskolásokat szeretné megszólítani. A kiállításokat egy kurátor, művészeti vezető szervezte és szervezi a mai napig, havonta nyílik új kiállításunk, művészeti iskolák mutatkoznak be nálunk, de fiatal tehetségek önálló kiállításának is teret adunk. Már a 2025-ös naptárunk is betelt, akkora az igény rá.

A közösségi tér megteremtése jóval nagyobb kihívás volt. A csapatnak olyan ifjúsági munkatársak a tagjai, akiknek a habitusa és szakértelme nélkül elképzelhetetlen, hogy ezt a korosztályt meg tudnánk szólítani. A tehetséggondozáson túl a művészeti nevelést is fontosnak tartjuk. Tematikus programokat szervezünk: művészetterápiás csoportot, irodalmi műhelyt, drámafoglalkozást, színjátszó kört, finisszázst és beszélgetéseket. Rendszeresen hirdetünk irodalmi pályázatot és szervezünk nyári táborokat. Napközben iskolai osztályokat fogadunk, mentálhigiénés projektet, illetve kézműves foglalkozást szervezünk a fiataloknak. Iskolai közösségi szolgálatos programokat is kínálunk a középiskolások számára, aminek keretében például megfestettük a galéria előtti aszfaltot. Nyitottak vagyunk az új kezdeményezésekre is. Nem szakadtam el az anyaintézménytől sem, az FMK-ban a nagyrendezvények szervezésében veszek részt. Ilyen például a Bakáts Feszt, a kerület napja, a magyar kultúra napja. Már dolgozunk a következő Ádámok és Évák iskolaszínházi előadáson. Januárban mutatjuk be Weöres Sándor Holdbeli csónakos című művét. Idén nyolc ferencvárosi iskola csatlakozott hozzánk.

AS: Az ifjúsági művelődés a szakterületed tehát. Melyek ennek a nehézségei ma? Hosszú távon hogyan látod, mi vezet eredményre? Hogyan lehet az ifjúságot manapság bevonni a közművelődésbe az elavult intézményrendszeri körülmények között?

NYV: Nem könnyű feladat, de megéri. A tapasztalatom az, hogy idő kellett hozzá, hogy megismerjenek minket. Látszik, hogy ma a fiatalok diktálják a tempót, és nekünk lépést kell tartanunk velük. Minket a folyamatos megújulás jellemez. Alkalmazkodunk a fiatalokhoz és az általuk használt digitális eszközök kihívásaihoz is. Az online térben is lehet velünk találkozni, gyártunk tartalmakat a YouTube csatornánkra, és különböző szociálismédia-felületeken is próbáljuk őket megszólítani.

Az emberek fejében még ma is él a sztereotípia, hogy a művházakban elavult környezetben klasszikus műfajokkal, vérnyomásméréssel és kötelező olvasmányokkal találkozhatnak. Ezzel szemben nálunk kortárs művek vannak a polcokon, és kényelmes babzsákokon, fotelben lehet beszélgetni.

AS: Kikkel működsz együtt a Mester Galériában, hogyan alakítod a programot? Melyek a terveid a következő évadra?

NYV: Természetesen csapatban dolgozunk, munkatársaim Szendrey Gitta művészetterapeuta, drámainstruktor, Fehér Renátó költő, Vincze Angéla festőművész, művésztanár és Oleg Zubkov művészeti asszisztens. Közösen találjuk ki az irányokat, a különböző kompetenciák mentén. Tervezünk újdonságokat a már jól bevált programok mellett. Klasszikus témákat újszerűen közelítünk meg. Indítunk egy új alkotóműhelyt, amely a kötelező olvasmányokat drámás eszközökkel dolgozza fel. Kiállításokhoz kapcsolódóan szervezünk kreatív műhelyt, illetve szintén a dráma eszköztárával szeretnénk az aktuális alkotásokra reflektálni. A jól bevált programjaink – mint a Nincs-műhely vagy a József Attila Körkapcsolás szépirodalmi olvasókör – pedig folytatódnak.

AS: Milyen programokat ajánlanál most a kerületieknek?

NYV: A Ferencvárosi Művelődési Központ és tagintézményei a kultúra szinte teljes vertikumát lefedik. Minden célcsoport megtalálhatja a számára érdekes programot. Nemcsak passzív befogadóként, hanem aktív közreműködőként is. Nehéz kiemelni ezek közül néhányat, ezért inkább szeretném a kerületiek figyelmébe ajánlani a művelődési központ honlapját.

Artner Sisso

Fotók: Stépán Virág