Színház a fékevesztett előítéletekről – bemutató a Füsziben

A Független Színház Magyarország (FüSzi) társulatának új évada az előző időszak utolsó bemutatójával indul. Szeptember 13-án és 14-én a Boda-Novy Emília által rendezett Emberevők című előadás látható, amely a magyar történelem zsidó vérvádakhoz hasonlítható sötét koncepciós perét dolgozza fel. Az 1782-es ügy során több mint száz vándorcigányt kínoztak meg, majd a kikényszerített vallomások nyomán „törvényesen” kivégezték őket. Utánanéztünk a különleges témának, és megkérdeztük a rendezőt is az előadás előkészületeiről.

 

Boda-Novy Emília (fotó: Ihász Tina)

Boda-Novy Emília 18 évesen, még Lovas Emília néven játszotta Babrinka szerepét a FüSzi első, Tollfosztás című előadásában, amely gyorsan és meghökkentő módon reagált a romák ellen elkövetett rasszista gyilkosságsorozatra. A 2010-es Budapesti Tavaszi Fesztiválon bemutatott szürreális színpadi „roadmovie” akkora sikert aratott, külföldi turnéra indult, a filmváltozata is elkészült, és egy oktatási program része lett. Emília azóta férjhez ment, két kisgyermek édesanyja, de elkötelezett tagja maradt a FüSzi társulatának.

 

Közben járt a Shakespeare Színművészeti Akadémiára, és elvégezte a Pesti Magyar Színiakadémiát, de játszott színpadon, filmben, és részt vett a Horváth Kristóf-féle Tudás 6alom mozgalomban is.

Az első rendezői munkájáról így beszélt a Kilenconline-nak: „Tavalyelőtt rendeztem először önállóan, a FüSziben a Cinka Pannát vittem színpadra egy workshop eredményeként, amelyre Balogh Rodrigó és Illés Marci, a társulat alapítói beszéltek rá. Ezt a darabot is a férjemmel, Boda-Novy Barnabással írtuk, szintén igaz történet alapján. Farkas Ramónát hívtam a főszerepre, egy fiatal cigánylányt a jövő generációjából. Nehéz és gyors munka volt, de jó eredménnyel, úgyhogy azt mondták, jöhet még egy.”

A következő munka az Emberevők című előadás lett, amely az 1782-ben történt nyúzóvölgyi vérengzésnek állít emléket. Az akkori Hont vármegyében (ma Pest megye), Kemencén, egy előítéleteken és lakossági hisztérián alapuló koncepciós per alapján, kannibalizmus vádjával végeztek ki a források szerint több mint száz vándorcigányt. Áldozatok, eltűnt magyarok nem voltak, csak a kínzások során kikényszerített, lázálomszerű „beismerő” vallomások, amelyekből a kannibalizmus sötét legendája született és az értelmetlen, kegyetlen vérengzéshez vezetett.

„Sok kutatási munkát igényelt a megírás, és már két kisgyerek mellett, több mint egy évet foglalkoztam a témával” – meséli a rendező. Puskás Péter és Végh József: Előítélet és vérpad című tanulmánykötete volt az egyik alap, ami leírja a kort is, hogy Mária Terézia után II. József, a „kalapos király” uralkodása alatt milyen törvények vonatkoztak a cigányokra. Leginkább tanúvallomások vannak benne, dokumentumok. Felkerestem Kele Fodor Ákos írót, akinek idén jelent meg a történet alapján írt Honti hantok című regénye, és ő beszélt már karakterekről, családfákról, meg a gyerekekről, akiket árvaházba vittek, illetve magyar családokhoz telepítettek, miután megölték a szüleiket.”

Csényi Dávid és Nemcsók Nóra az Emberevőkben

A szerzők a darab írása folyamán Bársony János, Daróczi Ágnes és Kalla Éva munkáira is támaszkodtak, akik íróként, polgárjogi aktivistaként, cigánykultúra-kutatóként foglalkoztak az áldozatok emlékével. Az akkoriban egész Európát megrázó büntetőügyről írt néhány lap is az utóbbi években, és ezek a cikkek is hátteréül szolgálhattak az alkotók munkájának (pl. Emberevéssel vádolt cigányokat végeztek ki a Nyúzóvölgyben).

Az első vázlat nem lett az igazi, ezért át kellett dolgozniuk az alkotóknak az anyagot. „Száraz lett a szöveg, és úgy nehéz megszerettetni a karaktereket. Csinálnom kellett roma hőst, így jött a gondolat, hogy családi történeteket teszek bele, amiket édesanyámtól hallottam. De persze nem akartam, hogy felismerhetőek legyenek, ezért fiktív karakterek lettek, de tőlük lett íve a történetnek a színpadon, és így vált szerethetővé és szívszorítóvá az egész” – meséli szenvedélyesen Emília.

„Ezekről a történetekről senki nem tud manapság, ráadásul eltelt több mint százötven év, és hasonló dolgok történnek. Fontos, hogy a körülményeket, az okokat alaposan körüljárjuk, de még így is utópisztikusnak tűnik az egész” – válaszolta arra a kérdésre, hogy miért fontos számára ez az előadás.

A darab kétszereplős, minimál díszlettel, ami egyébként a FüSzi előadásaira praktikus okok miatt is jellemző. Így lehet szinte a semmiből ütős és sokfelé utaztatható előadást csinálni. Persze kellenek jó színészek is hozzá, mint Csányi Dávid és Nemcsók Nóra, akik egynél jóval több karaktert képesek eljátszani.

 

„A játékstílus filmes, de mégis pontosan ábrázolja az érzelmeket, illetve a karakterváltások nyíltak, mindet láthatja a néző. Úgy szerettem volna bevonni, csőbe húzni a nézőket, hogy ne érezzék zaklatva magukat, de váljanak rabbá, kínzóvá, néppé, tanúkká ők maguk is az előadás során” – mondja a rendező, és hozzáteszi, a rövidség és a feszesség is lényeges ebben a produkcióban, mert fontos, hogy szédítő legyen, és egy pillanatra se veszítse el a figyelmét, aki nézi.

Nemcsók Nóra karakterváltásban

Két kisgyerek mellett tehát valamelyest visszatért a színházba Boda-Novy Emília, de azt mondja, nem szeretné, ha ez volna a főállása. „Jobban érezném magam, ha hozzá tudnék járulni a család anyagi biztonságához, és nem kéne magam halálra dolgozni fillérekért úgy, hogy közben ne lássam a pici gyerekeimet. Viszont nem tudnék színház nélkül élni, ezért szívesen rendeznék és járnék workshopokra továbbra is.”

Az Emberevők után a 34. Thealter Fesztivál programjába is beválogatott Országépítők című zenés darab kerül sorra a FüSziben szeptember 17-én és 18-án. A Balogh Rodrigó és Illés Márton által írt és rendezett produkció három nemzedék küzdelmein keresztül meséli el a szocialista, majd a kapitalista Magyarország társadalmi változásait tégláról téglára. Aztán a legendás szombathelyi tanár, Holdosi József regényei és élete nyomán készült Rothadó madarak című punkoperát láthatják a nézők szeptember 24-én és 26-án.

Artner Sisso

fotók: Ihász Tina