Tökkel, vonóval – halottheti kiskáté

A három egymást követő, különböző kulturális és vallási hátterű ünnep, illetve népszokás, a halloween, a mindenszentek és a halottak napja gyakran okoz kavarodást a fejekben vagy feszültséget a családon belül. De nem kell aggódni, mert a halottak hetébe a hagyományok mellett ma már minden kreatív ötlet belefér. Mindenkinek a maga halottkultusza is.

Miközben belemerülünk az ötletbörzébe, igyekszünk tisztázni az elkövetkező ünnepek eredetét és helyét is a naptárban.

A halloweent október 31-én tartják, samhain napján, amikor a kelta óév véget ér. Kelta, római és ír-keresztény eredetű neopogány ünnep, de vannak tudósok, muzeológusok, akik tagadják a kelta eredetet, bár tény, hogy a kelták hite szerint október 31-én este visszatérnek a halottak szellemei, és úgy tartják, ha nem űzik el őket mindenféle félelmetes maszkokkal és jelmezekkel, akkor beköltöznek az élőkbe. Amerikában az 1900-as évek elején jelent meg és azóta is tartja magát a szellemriasztás utcai bulizós verziója, amelyben mindenféle rémségeknek öltöznek az ünneplők a boszorkánytól a kísérteteken át a mitikus lényekig, és cukorkát kéregetnek. Jobb esetben Michael Jackson-zombidiszkóra táncolnak, miközben ijesztően világító töklámpásokat lengetnek, díszítésként pedig pókokat, denevéreket vagy műnyálkát aggatnak a plafonra. A filmsztárok és jógacelebek műszempillás lidércnek és felismerhetetlen eredetű töknek öltözött szelfijeiket versenyeztetik a közösségi oldalakon.

(A cikk a képgaléria alatt folytatódik.)

Az amerikai ír telepesek az ősszel szüretelt tököt nemcsak a halloween ünnepi kellékeként használták, hanem meg is ették, különféle kifinomult ételek formájában. A halloweeni gasztronómia és ételdizájn külön fejezet ma már a szakácskönyvekben és az Instagramon. Ilyen tájban megszaporodnak a tökös ételek a kommunikációs hiperterminálokon is. Tökös pite, tökleves, tök formára sütött, ételfestékkel narancssárgára festett nyálkás bigyók. A gyorsbüfékben és kávézókban dúl a tökös-fahéjas kávékultusz, de láttam a napokban tökös, vaníliás túrórudit is.

A mindenszentek, latin nevén festum omnium sanctorum, vagy üdvözült lelkek emléknapja katolikus ünnep, november 1-én tartják, és nem öltözik be senki, csak a papok. A „megdicsőült egyház” ünnepének is hívják. A még élők a „küzdő egyházat”, a már tisztítótűzben bűnhődők a „szenvedő egyházat”, a szerencsés üdvözültek pedig a „diadalmas egyházat” képviselik ebben a játékban. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe nálunk 2000-től lett újra munkaszüneti nap. Ennek a napnak a végét halottak estéjének is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan szólnak a halottak emlékezetére a harangok. A temetőkben gyertyát gyújtanak az emberek a halottaik emlékére, így a sírkertek úgy festenek éjszaka, mint a távoli, kivilágított nagyvárosok.

A mindenszenteket követi a halottak napja, a szenvedő egyház ünnepe. Szintén katolikus ünnep, de nem munkaszüneti nap, november 2-án. Ilyenkor megváltásért fohászkodnak azok, akik hisznek a purgatóriumban, a tisztítótűzben, meg abban, hogy megváltást nyerhetnek imáik által azok a halott hozzátartozók is, akik felől kétségeik vannak. Kár, hogy nem kapunk statisztikát, hány gonosz gengszternek sikerült a hívei imáinak köszönhetően végül a pokolra vagy a mennybe jutnia.

A mindenszentek és a halottak napja komor hangulatú ünnep maradt, mint az ókori Rómában februárban több napig tartó feralia vagy parentalia, amikor szeretteiknek áldoztak a rómaiak. Akkor virágkoszorúkat tettek a sírokra, fáklyát gyújtottak és ételt hagytak a halottaknak az út közepén. Ilyenkor szünetelt a hivatalos élet, szomorkodtak munka helyett, de feloldották aztán mindezt a caristiával, a szeretet ünnepével, amely ajándékozós, vidám fieszta volt.

A gyászt, az elvonulást, a szomorúságot szívesen oldják evéssel, borral, tánccal a modern kori magyarok is. Szóval a halottak napi mélabúra jöhetne még egy halloween, vagy eleve át kéne rakni november 3-ra a tökös, kísértetes ramazurit.

Ferencvárosban is megfigyelhető már ilyenkor a posztmodern halottkultusz radikális eklektikája. Szörnypartikat hirdető plakátok, BKV-temetőjáratok, tökfejek a villamoson, temető ugrálóvár a parkban, csontváz-kamarazenekar a teraszon.

Lehet, hogy kéne egy negyedik ünnep is a sorozat végén. Például tisztelgés azok előtt, akiknek az élete a halállal telik: adjunk szerenádot, különdíjat, támogatást, ajándékot a Kórbonctani Intézet dolgozóinak. De mindenképp nézzük meg Tim Burton Nightmare Before Chritsmas című filmjét, de jobban tesszük, ha nem egyedül, mert még a Mikulást is elrabolják benne.

Artner Sisso

Címlapkép: A szentek bevonulása a mennyországba (részlet) – Ravenna, Sant’Apollinare Nuovo, mozaik (6. sz.)

Fotó: Creative Commons / Sharon Mollerus

Képgaléria: Horrorcon az FMK-ban / Mészáros Gábor