Számtalan vasútépítés, a Keleti, Déli és Nyugati pályaudvarok fogadócsarnoka, az egykori Nemzeti Színház, az Országház ablakai, a Sugár út fakockái, a trieszti és konstantinápolyi tengeri kikötő, a szolnoki vasúti híd, a komáromi Erzsébet híd, Szeged újjáépítése az 1879-es nagy árvíz után – és szinte minden nagy magyarországi építkezés a 19. század második felétől a 20. század első harmadáig Gregersen Gudbrand (Guilbrand) és családja építővállalata nevéhez fűződik. A 19. század végén Budapest legnagyobb adófizetőjeként tartották számon a nagyvállalkozót, aki filantróp tevékenységével és hazaszeretetével is kitűnt. Ferencvárosi Lónyay utcai palotájuk nemcsak a családnak adott otthont, de az első norvég–magyar konzulátusnak is székhelyéül szolgált.
