Kamupártok, taxizás, Kubatov-lista – a választásbefolyásolás arzenálja

Számos választási trükk, befolyásolási módszer és alig leplezett csalás halmozódott fel az elmúlt másfél évtizedben lezajlott választásokon – ezekre emlékeztet hat nappal az önkormányzati választások előtt szerzőnk.

Nem szeretném Rogán szerepét és a propaganda, az évek óta tartó állandó kampány társadalomformáló hatását alábecsülni, kisebbíteni, de az idén először egy időpontra összevont önkormányzati és európai parlamenti választás már csak technikailag is tartogat kihívásokat.

Annyiféle papírt fog kapni a kedves kerületi választópolgár – és minden választójoggal bíró sorstársa –, hogy hibátlanul felsorolni is sok, de azért megpróbálom: szavazunk a ferencvárosi polgármesterre, a kerületi körzetes önkormányzati képviselőre, a fővárosi polgármesterre, a fővárosi pártlistára és az európai parlamenti listára. Bele lehet gondolni: ennyiféle lista, jelölt között mennyire el lehet veszni – a háború és béke országában pedig nem is bízzák ezt a véletlenre.

Az állampárt is belátta, hogy okozhat némi zavart a választóinál a sok papír: így néhány helyen előre kitöltött – a megfelelő helyen értelemszerűen ikszelt – szavazólap-másolatokkal látja el híveit, és akkor Szentkirályi Alexandra mandarin nyelvű leveléről még nem is beszéltünk.

A megfelelően menedzselt, folyamatosan frissített adatbázisok biztos alapot jelentenek a kormánypártnak, a mozgósításhoz pedig rendelkezésre áll pénz, paripa, fegyver. A kopogtatás, amelynek fontosságát a kampány utolsó napjaiban a főnök – azaz Orbán Viktor – is hangsúlyozta, komoly emberanyagot igényel. „Le kell járni” a szimpatizánsokat. Ehhez diákokat alkalmaznak pénzért, sok esetben pedig a határon túlról importálják őket: ezt Ferencvárosban is bárki megtapasztalhatta. Persze a Kubatov-listák és a hozzájuk tartozó fizetett aktivistakommandók évek óta szerves részei a Fidesz kampányarzenáljának, mi meg ezt is benyeltük rég, ugye.

Vannak ennél is pofátlanabb, a választópolgárok, így a választás befolyásolására alkalmas gyakorlataik is: egy egziszteciális szempontból nehéz helyzetben lévő választópolgár nem csinál nagy ügyet belőle, ha bejelentik, átjelentik a választások előtt, majd a választás napján „eltaxizzák” a kijelölt szavazókörzetbe.

A 2019-es választások során az – akkor még helyben is ellenzéki – pártoknak voltak lelkes aktivistáik, akik több körzetben sikerrel akadályozták, lassították a láncszavazást. Miután a momentumos aktivisták számon kérték a szavazók szervezett szállítását, a lebonyolítók „agresszívan reagáltak, dulakodás alakult ki. Ekkor a lakók hívták a rendőröket, akik ezúttal sebesebben megérkeztek, viszont a szavazatszállítók többsége addigra már elment; egyet leszámítva, aki büszkén kiabálta, hogy »igen, a Fideszre szavaztak«” – írta a 444 a Magyar Hang beszámolója alapján.

Kormánypárti szervezettség most is valószínűsíthető, ebben nagyon bíznak is. Kérdés, hogy az igen izgalmasan alakuló kerületi politikai versenyfutásban – vagy bárhol az országban – lesz-e erőforrás akadályozni, lassítani, ellensúlyozni az állampárt és kapcsolt részei kampánygépezetét, amelyet nem mellesleg a ferencvárosi fociklub elnöke koordinál pártigazgatóként.

Játszanak viszont a kamupártok, egyesületek: belőlük kijut a kerületi polgároknak. Véletlenül sem szeretnék hírverést csapni nekik, így nem sorolom, és nehéz is eldönteni, hol húzódik a határ kamu és nem kamu között.

A plakátrongálás szintén bevett eszköz a pártok kampányaiban (és itt nem a főpolgármester letördelt sarkú plakátjaira gondolok, amelyekről idővel felfedeztem, hogy a körvonalaik Budapestet térképét stilizálják). Bár a gyakori monszunesők és szupercellák a mostani kampányban hatékonyabbnak tűnnek, mint a plakátrongálók, a kampány egyik izgalmas híre volt, hogy a szélsőségesen és nagyon gyakran megnyilvánuló ferencvárosi rongálófirkáló bajnokot éppen mostanában kapták el. A Betyár Banksy (75) néven futó illetőt nehezen minősíthető tevékenysége országos ismertségre emelte. Nem fog hiányozni Ferencvárosból.