Településképi szabályok: tiltás helyett segítség

2024. március 13. Infó Közügy Városfejlesztés

A jelenleg hatályos szabályegyüttesnél részletesebb, finomabb, a kerület egyes negyedeinek eltérő karakterét is figyelembe vevő előírások készülnek arról, hogy a jövőben hogyan nézzen ki Ferencváros, milyennek lássuk az épületeit, közterületeit.

Amikor a településeknek 2017-ben először kellett településképi arculati kézikönyvet, illetve településképi rendeletet alkotniuk, még nem volt tapasztalatuk az ilyen dokumentumokról és a gyakorlati működésükről, így sokszor differenciálatlan, túl szigorú, a való életben nehezen betartható előírások születtek. Az új ferencvárosi rendelet és kézikönyv a készítők szándékai szerint a jelenlegi szabályokon nem szigorít, hanem precízebb, jobban körülírt újakat hoz helyettük, az egyes városnegyedek helyi sajátosságait figyelembe véve. Számos könnyítés is szerepel a javaslatban, olyan megoldásokat kínál a lakossági problémákra, amelyek mellett a szakmai szempontok is érvényesülhetnek – mondta el a 9 magazinnak Maczák Johanna kerületi főépítész.

Klíma

Vegyük például a légkondicionálók kültéri egységeinek utcafronti megjelenését. A jelenleg még hatályos szabályozás kategorikusan tiltja a klímák kihelyezését a 9. kerületben, hiszen valóban rombolnák a városképet a Belső-Ferencváros 19. században vagy a 20. század első felében beépült utcáiban. De a József Attila-lakótelepen vagy a Külső-Ferencváros egyéb részein teljesen más a helyzet. „Ezeken a területeken mi azt mondtuk, hogy ha például egy-egy lakótelepi ház közösen dönt egy ilyen beruházásról, és minden lakáshoz egységesen, közösen megtervezve, azonos módon elhelyezve raknak klímát, az amúgy is geometrikus épület esztétikája nem sérül jelentősen” – mondta Fonyódi Mariann építészmérnök, az új szabályozásokat kidolgozó MCXVI Építészműterem Kft. munkatársa. A szabályok szakmai workshopokon és többkörös egyeztetéssel születtek – tette hozzá –, így a klímák elhelyezésének vagy a nyílászáró-felújításoknak a szabályozása az egyeztetések működésére is jó példa lehet. Az eredeti javaslatuk ugyanis az volt, hogy ha egy társasház dönt az egységes tervről, akkor azt minden lakásnál egyszerre kell megvalósítani. Ám a képviselők, a lakosság, a szakmai és civil szervezetek részvételével tartott soklépcsős tárgyalásokon végül arra jutottak, hogy a településkép szempontjából kevésbé kritikus városrészekben erre egyedileg is sor kerülhet.

A javaslat szerint tehát – amelyet januárban a képviselő-testület elé bocsátottak véleményezésre – a történelmi városnegyedekben, illetve a védett épületekre vonatkozóan maradna csak meg a tiltás a klímák közterületről látható elhelyezésére, máshol ezt föloldanák. Kívülről nem láthatóan, az udvari homlokzaton vagy az utcain takarva, például az erkély mellvédje mögött ugyanakkor a védett épületek esetében is elhelyezhető a berendezés.

Az utcakép szempontjából a helyi hagyományoknak megfelelő, egységes arculat a fontos, így ugyanez a logika vonatkozik az ablakok vagy a homlokzat felújítására, a redőnycserére is: a munkára magát csak később rászánó tulajdonosnak is követnie kell a közös terveket. A történelmi negyedekben és a védelmet élvező épületekre nem szabad külső tokos redőnyt fölszerelni, más típussal azonban megoldható a sötétítés.

A homlokzatokat érintő bármilyen tevékenységhez településképi bejelentést kell tenni a polgármesteri hivatalnál, és csak az építéshatósági csoport hozzájárulását követően lehet elkezdeni a megvalósítást.

Negyedek

A kézikönyv és a rendelet születése viszonylag hosszú folyamat, amely a képviselő-testület tavaly tavaszi döntésével indult el. Az MCXVI-t nyílt pályázaton választották ki, majd 2023 nyarán és őszén számos fórumon egyeztettek a munka különböző fázisaiban. A szövegtervezet még nem a végleges – hívta föl a figyelmet Facebook-posztjában Árva Péter, a környezetvédelmi, városfejlesztési és innovációs bizottság elnöke –, hiszen társadalmi vitára bocsátották, bárki hozzászólhatott, és lakossági fórumot is tartottak róla. A beérkező észrevételeket feldolgozzák, minden kérdésre válaszolni fognak, és adott esetben módosítják is a tervezetet. Az új szabályozás pontos szövegét végül a képviselő-testületnek kell elfogadnia, várhatóan az áprilisi ülésen tárgyalják majd.

Mivel a szabályozás differenciál az egyes városrészek között, a rendeletnek és az arculati kézikönyvnek fontos része ezek elhatárolása, illetve bemutatása is. A kézikönyv a kerület történetének ismertetése után az épített örökség védelmével foglalkozik. A legértékesebb épületek világörökségi vagy országos védelmet élveznek, a hierarchiában ezek után jönnek a fővárosi védelmet kapott építmények. A kerületi védelemről a rendelet melléklete, az Értékkataszter szól, amely egyrészt felsorolja a már védett objektumokat, másrészt javaslatot tesz újakra is.

Értékteremtés

Az új szabályozás az értékőrzés mellett az értékteremtést is szolgálni kívánja. Ennek jelentősége óriási a kerületben, hiszen a Külső-Ferencváros volt ipari, „átalakulóként” emlegetett hatalmas barnamezős részein folyamatosan nőnek ki az új lakó- és irodaépületek. Még érzékenyebb kérdés a régi házak közé akár foghíjakra, akár a tömbrehabilitáció részeként épülő újaké. A kézikönyv számos szempontot, tanácsot ad az új épületek tervezői számára. Általában sem a tiltások, előírások dominálnak, sok minden inkább ajánlásként, iránymutatásként szerepel: az egész kiadvány stílusán látszik, azzal a céllal készült, hogy segítsen azoknak, akik be akarják tartani a szabályokat. Számos kérdést egyszerű, a megfelelő és a hibás megoldásokat bemutató rajzokkal szemléltet a telekosztástól és az épületek tömegformálásától a tetőtéri ablakokon és a garázskapukon át a cégérekig és üzletnévtáblákig.

Előírások nem csak az épületekre vonatkoznak majd. Jelentősen megváltozik a Belső-Ferencváros utcáinak képe a nyári szezonban, mert a vendéglátóteraszok élénk színű, reklámmal ékes napernyőit – néhány év türelmi időt követően – törtfehér vagy bézs színű vászonponyvákra kell cserélni, amelyeken legfeljebb a függőleges felületen szerepelhet a vállalkozás saját neve és logója.

Az új szabályozás a lakókon, építkezőkön, vállalkozókon kívül magára az önkormányzatra is előír majd szabályokat. Fontos a zöldfelületek bővítése, így egy-egy utcarekonstrukciónál törekedni kell a fasorok telepítésére, amennyiben van elég hely, és a közművek kialakítása, a műszaki paraméterek lehetővé teszik. Hasonlóan ehhez előírások lesznek a parkolók fásítására is.

Kubinszky E. Judit

HÉT VÁROSRÉSZ A 9. KERÜLETBEN

Történeti belváros (a Kis- és a Nagykörút között) • Történeti külváros (a Nagykörút és a Haller utca között) • Átalakuló terület – belső (a Haller utca és a Könyves Kálmán körút között) • Átalakuló terület – külső (a Könyves Kálmán körúttól délre) • Történeti lakótelep (MÁV-telep és Aszódi úti telep) • Modern lakótelep (József Attila-lakótelep) • Duna-part

Nyitóképünkön az Angyal utca 7. számú épület látható. Közel háromszáz védett épület van Ferencvárosban, amit a településképi rendelet melléklete három új helyi védett épülettel, három épületegyüttessel és hatvankét homlokzattal javasol kiegészíteni. Az egyik új védett épület várhatóan a nyitóképen látható, késő eklektikus és szecessziós jegyeket viselő ház lesz. Ahogyan a többi franciaudvaros lakóház esetében, itt is a homlokzat befordításával jött létre a nyitott udvarrész, mozgalmassá téve a látványt, egyúttal megnövelve az utcára néző lakások számát is.

Fotó: Birtalan Zsolt

(Megjelent a 9 magazin 2024. márciusi számában.)