Hungaristák az óellenzékért, nyári áldozat(ok), forduló hadiszerencse, „tovább a kínai úton!”
(meglepő és mulatságos) Karácsony Gergely főpolgármester és a fővárosi közgyűlés működőképességét a Mi Hazánk nevű neonyilas formáció törvénymódosítási javaslata mentheti meg a 24.hu tudósítása szerint. „Egyelőre nem nagyon látni, hogyan lesz többsége Karácsony Gergely főpolgármesternek vagy bármely más politikai erőnek a fővárosi közgyűlésben, ezért egyre több szó esik a fővárosi közgyűlés feloszlatásáról és az új választások kiírásáról. Erről legutóbb Kovács Gergely, az MKKP elnöke beszélt, aki arra tippelt egy interjújában, hogy egy éven belül feloszlik a közgyűlés.” Amely választás, ugye, hosszú huzavona, új szavazatszámlálási hacacáré és szappanopera után jutott csak dűlőre, és lett visszavonhatatlanul Karácsony Gergely szeretett fővárosuk első embere. Ámde a legerősebb ellenzéki pártnak, a Tiszának, és a legerősebb kormánypártnak, a Fidesz–KDNP-nek is tíz-tíz képviselője került a közgyűlésbe, míg az óellenzék (DK–MSZP–Párbeszéd) 7, a Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester által listavezetett Kutyapárt 3 helyet kapott ugyanitt, csakúgy, mint a vitézysta LMP. Ez pedig a tartós patthelyzet rémével fenyeget, ami a főváros működésképtelenségét vetíti előre, és ez csak a nihilista miniszterelnök szándékainak kedvezhet. A helyzetet a Mi Hazánk nevű szatelitpárt év eleji, a Fidesz által sugalmazott, és a Fidesz által lelkesen megszavazott törvénymódosítása idézte elő: a jogszabály a kerületi polgármesterek automatikus közgyűlési tagságát megszüntette. „A patthelyzetet részben az okozta, hogy tavaly év végén változtatták meg a játékszabályokat: a Mi Hazánk egyik képviselőjének javaslatát a kormánypártok kétharmados többséggel támogatva visszahozták a listás szavazást, amelyet 2014-ben épp a Fidesz vezetett ki. Ha maradt volna a korábbi rendszer, vagyis ha a kerületi polgármesterekből (kilenc kompenzációs listáról bejutó képviselővel együtt) állna továbbra is a közgyűlés, akkor Karácsonyéknak kényelmes többségük lenne (nem úgy mint most, lásd feljebb – a szerk.). Igen ám, de, mint az Index észrevette, a Mi Hazánk javaslata a fővárosi közgyűlés feloszlatási szabályait is megváltoztatta: a korábbi minősített többség helyett a képviselők négyötödének igen szavazata szükséges a közgyűlés feloszlatásához, vagyis nem 17, hanem 27 képviselő voksa kell az új választás kiírásához. Ez azt jelenti, hogy a feloszlatást akár hét képviselő is tudja blokkolni, és pont ennyi képviselőből áll a Párbeszéd–DK frakció. A négyötödös feloszlatási szabály egyedül a fővárosi közgyűlésre vonatkozik, az ország többi önkormányzatánál elég a minősített többség, vagyis a képviselők több mint felének a támogatása.”
(a kormányzat hibájából az első magyar klímaáldozat lett a kelebiai postás) Bár kutya meleg volt/van/lesz, azért – és ez nagy szerencséje amúgy lángoktól ölelt kicsiny hazánknak – helyi gleccserolvadásról, tengerszint-emelkedésről, gigantikus erdőtüzekről nem szólnak a hazai történések rovatainak cikkei a híroldalakon. Volt viszont egy tragikus, foglalkozás körében elkövetett haláleset a déli határszélen: egy postás testhőmérséklete munkavégzés közben tartósan felment 43 Celsius fok fölé, ami a halálához vezetett. Az esettel kapcsolatban érdekes véleménycikket írt Sükösd Miklós a hvg.hu 360-as szekciójába, lassan elmúlik a cikk feje fölül a paywall, érdemes elolvasni. Tágabban is értelmezhető ez a tragédia. A rókalelkű Lázár főminiszter és a MÁV tusakodásában megroppant a magyar vasúti közlekedés 180 éves gerince, pályazárak, megolvadó sínpárok, több órás késések hírei és tapasztalata rázza meg a közvéleményt hónapok óta. A Magyar Posta válságát már nemcsak a kistérségi postahivatalok tömeges bezárása jelzi, de ez a tragikus délvidéki postáshalál is; igenis hír, fontos hír, hogy a „kormánykutya” – feladát ellátni képtelen állami szerv – harapta meg a postást. A mostanában a fejlődésben megállni látszó Tisza Párt és Magyar Péter fontos, és a kezdeményezést ismét magához ragadni készülő iniciatívája a kórházhőfokmérések sorozata, amire – 38 fokos kórtermi hőmérsékletre – csak az egykor orvos foglalkozású Kásler Miklós hűdött exminiszter válaszolt, mondván, a hősi időkben maga is műtött ötven fokban.
A kormányzat legfontosabb feladata az országlakosok életének, működésképességének védelme. Ezt a NER-kormány csak hézagosan teljesíti: elviselhetetlen állapotok dúlnak az egészségügyben, rosszul járnak a vonatok, meghalnak a postások, és ez nyilván nem minden – a kormány több ágazatban is kormányzásképtelen. Ami megy, a bullshit-békemisszió, a teljes külpolitikai elszigetelődés és hülyecsinálás az egész országból, a pökhendi hübriszfesztivál és a világesemények ütőerén táltosi hüvelykujját folyamatosan ott tartó, fehérlóáldozás közben a keresztényi népvezetésről iszlámhitű szövetségben (Türk Tanács) fantáziáló, kínai kommunista és keleti náci-ortodox példaképekre felnéző miniszterelnöki hülyeség.
Ezek az individuálpszichológiai téveszmék lassan objektív veszélyt, tartós megvetést jelentenek az egész országra, sőt, minden magyar ajkú emberre nézve is szerte a világon!
(váratlant húzott Zelenszkij, Putyin a fejét vakarja: az ukrán hadsereg Oroszországban) Két éve, nyár végén az ukrán hadsereg ellentámadása meglepte a világot, még az igazán képben lévő brit és amerikai hírszerzési elemzők is elégedetten csettintettek, ahogy az ukrán szövetségesek Kijiv megvédése (és a bucsai mészárlás – Bucsa Ferencváros testvértelepülése), a véres és minden képzeletet felülmúló és elvesztett mariupoli ostrom után felszabadították Harkivot és Herszont az orosz agresszor megszállása alól. Épp jókor, a nagy meleg és az aratás már lezajlott, de volt még két jó hónap a raszputyica (az ukrán sztyeppe novemberi iszamós elsárosodása, járhatatlanná válása) előtt. Tavaly nyár végén is mindenki ezt várta az ukránoktól: donyecki–luhanszki–zaporizsijai előrenyomulást, az agresszor jelentős visszaszorítását. Nem jött össze. Nem lett meg – részben a Nyugat lassúsága, tétlensége, támogatásainak késedelmessége miatt nem lett meg. Másrészt nagyon elöregedett az ukrán hadsereg, 40 év feletti az átlagéletkor, a fiatalok részéről a bevonulási kedv tartása a zérushoz általános lett, és a nyugati haditechnika, például az F–16 vadászgépek vezetésének elsajátítása sem megy rövidtávon. Zelenszkij ukrán elnök erre húzott egy merészet: betámadott a határközeli kurszki oblasztyba, és mintegy ezer négyzetkilométer területet elfoglalt az Orosz Föderációból. Ami az ország területéhez képest minimális, bár 130 ezer embert kellett az oroszoknak evakuálniuk, de ennél fontosabb, hogy a híreket nem lehet elhallgatni, az átlagorosz számára megélhetőbbé válik a háborús állapot, és az ukránok rengeteg hadifoglyot ejtettek. Ukrajnának nincsenek területi igényei az Orosz Föderációval szemben, de az elfoglalt terület és a hadifoglyok, az ukrán fennhatóság alá került orosz lakosság „cserealap” egy tűzszüneti vagy béketárgyalás kezdetén. Ami a novemberi amerikai elnökválasztás után, így vagy úgy, de valószínűleg el fog kezdődni. Ott az elmúlt egy hónapban a Demokrata Párt visszavette a kezdeményezést Trumptól, és Kamala Harris több fontos „csatatérállamban”, ha enyhén is, de átvette a vezetést.
(Európa legnagyobb tűzijátéka) Néztem már én is szájtátva tűzijátékot, nem vagyok a népünnepélyek ellenfele. Legyen tánc, legyen zene, legyen derű, mint majd a BakátsFeszten, vagy mint egy párizsi kerületi mulatságon harmonikaszóra, vagy egy tokiói macurin bon-időszakban (augusztus), amikor sinto dalok, táncok, felvonulások földöntúli hangjai visznek színt a kabócák ordításába. Én még a dél-kínai oroszlántáncok mulatságát is bírom, bár el voltam álmélkodva 1997 június–júliusának fordulóján Hongkongban, amikor a brit–kínai átadás-átvétel idején az egyórás angol tűzijátékot másnap egy több mint százperces pekingi tűzijátéknak kellett követnie. Sigmund Freud (Wien, Berggasse 9) véleménye szerint az ilyesmit pöcshosszúsági vetélkedésnek tarthatjuk, amely az elfojtásokban és a negatív apaképben gyökerezik. Ilyesmi lehet a motivációja az idei „Európa legnagyobb tűzijátéka” szlogennel megünneplendő ’gusztus 20-nak is. „Magyarország születésnapja” nagyot kell, hogy szóljon, ha már az egészségügy romokban, és hivatalosan is hazánk lett az Unió legszegényebb állama a legnagyobb inflációval és a legkisebb lakossági fogyasztással. Gondolom, ebben benne van az is, hogy legújabb „nagy barátunk”, Kína, nemcsak nagyfogyasztója, de nagymestere is a tűzijátékoknak. Lenint parafrazeálva: „Tovább a kínai úton!”
– vba –