Mi teszi az embert valóságossá és egyedivé az egyre gyorsuló, elszemélytelenedő világban? Milyen elvárásokat és kötelező szerepeket kényszerít ránk a társadalom? És hogyan képes ebbe a sokszor nem épp elfogadó világba beilleszkedni az, aki elé saját mássága, illetve a nyelvi, kulturális és viselkedésbeli szabályok folyamatosan akadályokat gördítenek?
A Hőgyes Endre utcai Átkelő Galériában október 19-ig látható Sang-ho admirális története című kiállítás, amely a dél-koreai Park Chulho és Kim Hyunwoo együttműködéséből született, ezeket a kérdéseket boncolgatja. Chulho professzionális művész, Kim Hyunwoo Down-szindrómával élő autodidakta alkotó: nem a hazájukban, hanem a németországi Münsterben megrendezett Nemzetközi Outsider Art Fórumon találkoztak először 2023-ban. Eltérő életútjuk ellenére nagyon is sok szállal kapcsolódnak egymáshoz. A világ hasonló megtapasztalásában, az azonosulási vágyban – egyszersmind az autonómiára törekvésben –, de a képzőművészet iránti elköteleződésükben mindenképp. Úgy is, hogy a nyelvi kifejezésmódjuk alapvetően eltérő.
Hogyan működhetnek együtt nemzetiségtől vagy fogyatékosságtól függetlenül a kevésbé tapasztalt művészek a tapasztaltabbakkal? – ez a kérdés foglalkoztatja őket, amit jól mutatnak Chulho cirkuszi sorozatának olajfestményei és azok a galéria emeletén megtekinthető kisfilmek, amelyekben mindketten szerepelnek. Például az „Atomic Boy”, Kim Hyunwoo alteregója, akit főként nyelvi nehézségei gátolnak meg abban, hogy környezetébe beilleszkedjen és elnyerje a régóta vágyott állást. Chulho cirkuszi robotokról szóló filmjében viszont a világ és az emberi kapcsolatok elszemélytelenedésének folyamatát ábrázolja. A közös ezekben, hogy az egyén minden esetben csupán elszenvedője s nem tevékeny résztvevője az eseményeknek, vagyis mindannak, amit életnek nevezünk.
A kis galéria kétszintes terét mégis azok a fentről lelógó, valamint a földszinti falakat borító munkák uralják a leginkább, amelyeken Kim modern sógunként, teljes fegyverzetben látható. A fiktív figura neve – a kiállítás címével megegyezően – nem más, mint Sang-ho admirális, amiből a „Sang-ho” koreai nyelven jelentheti egy férfi nevét, de ugyanígy a „felcserélhetőséget” is. A képekről harciasan letekintő hadvezér az ismertetett történet szerint naponta indul a csatába, de mielőtt megmentené a hercegnőt, uborkapakolást kap, matematikai képletek sűrűjében küzd meg a lángot fújó sárkánnyal, vagy épp a nagy ütközet előtt stratégiát egyeztet a félmeztelen, nevetséges külsejű királlyal. „Bánat”, „Karizma”, „Boldogság” – hirdetik a feliratok, amelyek egyrészről végtelenül ironikusan reflektálnak a születésünktől belénk plántált társadalmi elvárásokra és üzenetekre, másfelől azzal kapcsolatban is elgondolkodtatnak, mit jelent(het) az érvényesüléshez és a sikeres élethez elengedhetetlen folyamatos küzdelem, a hercegnő kötelező megmentése vagy – kudarc esetén – érzelmeink elrejtése egy Down-szindrómával élő elől. Vajon tényleg igaz az, ami az itt látható legnagyobb képen is olvasható: „egy kényelmes világ mindenkié”?
Gáspár S. Anna
Fotó: Stépán Virág
(Megjelent a 9 magazin 2024. októberi számában.)