Tudás kontra megértés – filozófiai konferencia

A BTK Filozófiai Intézetének Klasszikus és Kora Modern Filozófiatörténet Kutatócsoportja rendezi meg a Filozófiatörténet a 21. százatban című konferenciáját a Magyar Tudomány Ünnepe keretében. A konferencia november 14-én és 15-én – csütörtökön és pénteken a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban lesz a ferencvárosi Tóth Kálmán utca 4.-ben.

A konferencián a magyar filozófusok színe-java ad elő, rendkívül izgalmas témákról.

„Az a tény, hogy az olvasás szerepe össztársadalmi szinten visszaszorulóban van, hogy a történeti tudásnak kevésbé van evidens helye önmagunk elsajátításának folyamataiban, hogy – ezzel párhuzamosan – minden korábbinál részletesebb történeti információk tömege érhető el egyetlen kattintással, megváltoztatja az emlékezethez fűződő viszonyunkat, s egyszerre fojtogat a megfogyatkozó levegő szűkösségével és az információk példátlan tömegével (…)vS még így, specialistaként is aligha tudja akár csak áttekinteni is azoknak a publikációknak a tömegét, amelyek a legszűkebb szakterületéhez tartoznak. Mindezt azonban tekinthetjük áldásnak is. Megszabadulva a kulturális küldetéstudattól és a kánonok kényszerétől, ma ösvények és rejtekutak sokaságát fedezzük fel a tájon, és szabadon adhatjuk át magunkat egy-egy korszak lelkesítően gazdag szövetét kutatva a megértés kalandjának. Akárhogy is nézzük, a helyzet új, s kérdések sokaságával szembesít bennünket, például az alábbiakkal:

• Látjuk-e a történeti ismeretek viszonyát a mai ember önelsajátításának kérdéseihez?
• Hogyan viszonyul a filozófia a filozófiatörténethez?
• Mi a szerepe a filozófia történetének a “nagy elbeszélések halála” után? Hogyan viszonyulnak egymáshoz a különböző jellegű és formájú filozófiatörténeti munkák?
• Hogyan hat a filozófiatörténészi munkára az információ robbanásszerű növekedésével járó globalizált kulturális környezet Létezik-e ma filozófiatörténeti kánon, s ha igen, hogyan alakult át az elmúlt évtizedekben?
• Mit jelent a mai filozófiatörténet számára az angolszász túlsúly?” – írják az ajánlójukban.

Kedvcsinálóként álljon itt az emlegetett angolszász túlsúly képviseletében is egy előadás, amelyet Betegh Gábor, aki a Cambridge Egyetem professzoraként Platón a felejtésről és az újra-megértésről címmel ad elő.

Az előadás kivonata:

Platón számos dialógusában figyelmeztet rá, hogy testi létezőként az emberek szükségképpen felejtenek. A felejtés ellenszere természetesen az emlékezés. Az emlékezés azonban nem pusztán a tudás felidézése, hanem újra-megértés. Az újra-megértésben segítségünkre lehetnek különböző írásos és szóbeli emlékeztetők, de a munkát nekünk magunknak kell elvégezni, újra a megfelelő kapcsolatba kerülve a megértés tárgyaival. Platón ezt az ismeretelméleti tézist alkalmazza politikai filozófiájában is. Egy politikai közösség, annak tagjai és vezetői szintén felejtenek. Az írott törvények szolgálhatnak emlékeztetőül, ám a törvények nem többek, mint emlékeztetők. A közösségnek és a törvényekért felelős vezetőknek újra és újra meg kell érteniük a törvények forrását, az igazságosságot, és hogy az miképp jelenik meg a közösség törvényeiben. Amit Platón az egyénről és egy politikai közösségről mond, talán alkalmazható még tágabban is: egy kultúrának és intellektuális tradíciónak is újra és újra kapcsolatba kell lépnie a megértés tárgyaival, és ebben emlékeztetőül szolgálhatnak az írásos és egyéb dokumentumok vagy akár művészeti alkotások.

Erre a jelenségre jó példát szolgáltat maga a tudás és a megértés különbsége. A kortárs analitikus ismeretelméletben csak az utóbbi 10-15 évben vált (ismét) kutatási témává a megértés mint a tudástól elkülöníthető kognitív eredmény sajátos természete. Ennek a fejleménynek egyik fontos kiváltó oka éppen az antik filozófiatörténészek munkája volt: az a vita, ami arról szólt, hogy az episztémé Platónnál és Arisztotelésznél inkább „tudást” vagy inkább „megértést” jelent-e. Platón és Arisztotelész szövegei, a filozófiatörténészek közvetítésével, emlékeztetőként szolgáltak arra, hogy (újra-)megértsük a tudáshoz természetesen szorosan kapcsolódó, de ugyanakkor attól elkülöníthető megértés fontosságát.

A témával a Tilos Rádió filozófiai magazinműsora is foglalkozott – a konferencián a műsor készítői közül többen is előadnak.

Fotó: Facebook-esemény