Elvtársias tárgyalások a tiltottá tett városban, sejtelmes eredmények

2024. május 12. Közügy Vélemény

Ígéretünkhöz híven a kínai állami vizitáció után elmerengünk az események során. Xi elnök Pesten járt; hogy ez miként fog hatni a IX-re, szeretett kerületünkre (Fudan, nem Fudan?), azt még nem tudni, mivel a titkolózás légköre ölelte körül a látogatást. A titok nem kínai találmány, de a titok csúcsra járatása a Középső birodalom mandarinjainak DNS-ébe égett mintegy génmódosítással.

Helikopteres járőrözés két esetben történik Budapest légterében: ha valami demonstrációs nagyesemény zajlik, illetve ha igazi nagykutyát lát vendégül a város. (Utóbbi esetekben a csatornafedeleket is gondosan lehegesztik.) Szerda este az utóbbi eset fennforgása zavarta rotorberregéssel a korán nyugovóra térni vágyók csendigényét. Xi Jinping (Hszi Csin-ping) elnök-főtitkár az esti órákban érkezett fővárosunkba, a reptéren a miniszterelnök és Anikó asszony fogadta kenyérrel és sóval, mely utóbbi ugyan keleti szláv szokás, de talán ezzel is V. V. Putyinnak, az Oroszországi Föderáció elnökének kívántak üzenni, hogy lám-lám, a magyarkák úgy járnak el, mint Kádár elvtárs tette Hruscsov vagy Brezsnyev elvtársak érkezésének idején. (Kínai kolléga ilyen magas rangban nem járt még hazánkban, Mao Zedong [Mao Ce-tung] legendásan nem utazott sehová, és különben is, Kádár et. hatalmának fénykorában határháborúig fokozódó szovjet–kínai ellentét jellemezte a kommunista nagyhatalmak és gyarmatosított hazánk viszonyait, Kína alig is létezett a Szovjetunió árnyékában. Mao halála után a négyek bandája, majd az ellenük indult kampány zavaros és nem a külpolitikára fókuszáló időszak volt a Kínai Népköztársaság életében, Deng Xiaoping [Teng Hsziao-ping], a kínai reform kezdetének atyja pedig pozícióba kerülése idején már túl idős volt a túrázáshoz.) Xi elnököt jelentős kerülőúton hozták be a városba, hogy el tudja kerülni az ellene demonstráló tibetiek látványát, ami az autoriter szolgalelkűség ékes jele.

Ilyen fokozott rendőri, titkosszolgálati védelem Erdoğan, sőt Putyin látogatásain sincs. „Tisztelet és vendégjog” – mondta a Telex riporterének a szuverenitásbajnok magyar miniszterelnök, amikor azt kérdezték tőle, miért nem engedték Tompos Márton momentumos országgyűlési képviselőnek kibontani az uniós zászlót Xi elnök közelében. Kínai ügynökök magyar rendőri segédlettel a tibeti függetlenségért tüntető tibeti aktivistákat inzultáltak a Gellért-hegyen, a kalandos, sőt zűrös előéletű szegedi önkormányzati képviselő, Szabó Bálint is megpróbált bejutni a Várba, a saját videója szerint nem sikerült neki. Érdemes ezért Hendrey Tibor, a Tibetet Segítő Társaság Shambala Központ alapító elnökének nyilvános Facebook-oldalát böngészni: összegyűjtötte a jogsértések, túlkapások videós anyagait, tanulságos. Itt élő vagy beutaztatott kínaiak vörös baseballsapkában sikongva üdvözölték a sokak által a világ legnagyobb hatalmú emberének tartott Xi császárt. Xi császár pedig hálásnak mutatkozik, beruházásokat hoz, noha az elmúlt harminc évben nem volt olyan rossz bőrben a kínai gazdaság, mint mostanában. A covid hatása, a kínai ingatlanpiac megrendülése, az Amerikával és Európával folytatott vámháború miatt a távol-keleti óriás növekedése megtorpant. Lehet, hogy olyan stagnáló periódusba kezd, mint Japán az 1990-es évek elejétől – amit óriási növekedés előzött meg, ez volt az úgynevezett „buborékgazdaság” –: ekkor kezdett Toyotával járni a világ, ekkor volt irtózatos ingatlanboom. Japán azonban az általános életszínvonal magas szintjén stagnál, valamint a világ talán legközéposztályibb országa, a kiugró gazdagság éppúgy ritka, mint a kiugró szegénység. A Japánnál tízszer nagyobb Kína ilyesmivel nem dicsekedhet, a kommunista államkapitalizmusnak vannak roppant gazdag szereplői, az étel-ital bizniszben utazó 2023-as leggazdagabbnak, Zhong Shanshannak 60 milliárd dollár a vagyona, a médiából valamennyire ismertebb alibabás Jack Ma csak a hetedik 25 milliárd dolláros megtakarítással. És közben Xi császár 2012 óta tartó uralkodása alatt a Kínai Népköztársaság sokkal agresszívabb politikát folytat, részben katonailag – Tajvannal szemben, és a Sárga-, a Kelet-Kínai- és a Dél-Kínai-tengeren mesterséges szigetek építésével folytatott szuverenitáskiterjesztéssel –, masszív gazdasági terjeszkedéssel Afrikában és szerte a fejlődő világban. Európában is terjeszkedne Kína, és jó, ha tudjuk: Xi császár, aki öt éve nem járt Európában, most úgy állította össze utazását, hogy megossza Európát. Párizsban Emmanuel Macron francia elnökkel, a jelenlegi legpotensebb európai vezetővel és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tanácskozott. Onnan Belgrádba ment, a putyinista és nem-EU tag Szerbiába, ahol Aleksandar Vučić elnökkel tárgyalt. Innen jött Pestre. Ebből is látszik, milyen fontos számukra ez a bizonyos kereskedelmi tranzitcsatorna, a Pireusz–Belgrád–Budapest-vasút, és még azt is tudhatjuk, hogy a kelet-ázsiai országokban a középtávú tervezés háromszáz évre szól. Xi császár látogatása után Orbán Viktor arról beszélt, hogy a július 1-vel kezdődő féléves magyar uniós elnökség legfontosabb feladata számára a kínai gazdasági érdek képviselete lesz.

A felek a Politico értesülése szerint 16 megállapodást írtak alá az autómotor-gyártástól az atomenergetikai együttműködésig és mindösszesen 16 milliárd euró értékű befektetésekig. A Great Wall Motor Pécsett épít gyárat, az elektromos autókat gyártó BYD pedig Szegeden létesít üzemet. Aztán az akkumulátorgyárak, ugye, de, mint azt Xi császár Magyar Nemzet-beli publicisztikájában világossá tette – Orbánhoz írott „szerelmes levelében”, ahogy a cinikus brüsszelita sajtótermék fogalmazott –, „a kétoldalú kapcsolatok a történelem legjobb időszakába, mondhatni, az »arany vízi útra« léptek”, valamint „a hasonló gondolkodásúak között a hegyek és vizek adta távolság nem jelent akadályt”. Sutyorogták már korábban, lehet, hogy a régóta esedékes Belváros–Ferihegy kötöttpályás összeköttetést esetleg kínai közreműködéssel építenék. „Az a hír járja be a magyar sajtót – és ezt a kormány egyszer sem cáfolta –, hogy egy olyan megállapodás is születhet, melynek eredményeként kínai luxusmagasvasút épülne a budapesti repülőtérről valahova. Nem tudjuk pontosan, hova, lehet, hogy a Nyugatihoz, de az sem kizárt, hogy egy másik – az Egyesült Arab Emirátusokkal kötendő – nemzetközi megállapodás alapján Rákosrendezőre épülő Mini-Dubaj területére. Annak aztán végképp semmi értelme nem lenne” – mondta sajtóértekezletén Vitézy Dávid.

„Budapest nem lehet Kína játszótere!” Vitézy arra kérte a magyar kormányt, hogy ne kössön olyan megállapodásokat, amelyek visszavonhatatlanul ellehetetlenítik a jó közösségi közlekedési megoldást a budapesti repülőtér kiszolgálására, és helyette kijátsszák Kínának a repülőtér kötöttpályás elérését. „Én a kínai magasvasúttal városesztétikai, közlekedéspolitikai szempontból, de az országunk szuverenitása szempontjából sem értek egyet. Azt gondolom, hogy ahelyett, hogy még jobban kiszolgáltatjuk az országot az ilyen típusú kínai félállami befektetéseknek, ahelyett az európai uniós forrásokat kellene visszaszereznünk Magyarországnak, és abból fejleszteni a közlekedési infrastruktúrát” – mondta. Kínai hitelből épült luxusvasút helyett európai uniós forrásból, a meglévő közlekedési hálózat részeként működő vasútra van szükség. Erre ráadásul már készen vannak a tervek, megvannak az építési engedélyek. „Sok évet dolgoztunk rajta” – jelentette ki a főpolgármester-jelölt.

Vitézy szerint a jó megoldás azzal számol, hogy Monortól új vasúti pálya halad át a repülőtér 2-es terminálja mellett, ami aztán még Kőbánya-Kispest előtt visszacsatlakozik a meglévő vasúti pályába. Így a Debrecenből, valamint a Nyíregyháza, a Szeged és Kecskemét, illetve a Szolnok és Cegléd felől érkező vonatokkal, zónázó vonatokkal, elővárosi vonatokkal, InterCity vonatokkal is közvetlenül elérhető lenne a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. Ez a megoldás egyszerre tudná bekapcsolni a vidéket a repülőtérre és gyors kapcsolatot biztosítani a Nyugati pályaudvarhoz, sőt, ha a déli körvasút elkészül, akkor azon keresztül Dél-Pest és Kelenföld felé is indulhatnának közvetlen elővárosi vonatok a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről.

Kínával nem üzletelni persze butaság – az amerikai nép történetéből is tudhatjuk, hogy a függetlenségi háború után az új-angliai, elsősorban bostoni hajósok azért lettek jó 200 éve olyan piszok gazdagok, mert Kínával kereskedtek –, de a kereskedés, üzletelés és a meggazdagodni vágyás nem tehet talonba olyan filozófiai és jogi alapvetéseket, a felvilágosodás alapvetéseit, amelyek fundamentálisan határozzák meg az euro–amerikai, zsidó–keresztény kultúrát. Amint azt a bostoni hajósok tevékenysége is jól példázza.

– vba –

Fotó: Orbán Viktor Facebook-oldala