A szerk.: Választás – Kilenconline

Ami június 9-én következik, az 2010 óta a legnyitottabb választás; gondolhattuk volna, hogy a tétje nem akkora, mint egy országgyűlési választásnak, pedig de. Arról, hogy a kitalálójára visszaütő ravaszkodással összemosta a kiíró az önkormányzati és az európai parlamenti választást, a parlamenti többség azt gondolhatta, jól túljárt mindenki eszén „okosba”, két, egymással ellentétes logikájú választást terelt egybe, ezzel is fokozva a zavart az ellenzéki oldalon. És sikeresnek is tűnhetett ez a logika a pusztító 2022-es országgyűlési választási eredmény után egészen idén februárig, amikor eléggé megváltozott a helyzet. Mivel mi itt közszolgálati média vagyunk, itt most nincs, nem lehet endorsement, valamelyik jelölt vagy párt támogatására buzdítás. De mert felemásan vagyunk közszolgálat – a 9 magazin és a Kilenconline megalakulása óta a Fidesz-oldali kerületi frakció tagjai és vezetője megtagadják a nyilatkozást felületeinknek –, más lehetőségünk nem lévén, ellenzéki közszolgálat lettünk és vagyunk. Ám mivel az ellenzék is megosztott, nem áll itt módunkban egyik vagy másik jelölt mellé intézményesen letenni a garast. Ugyanakkor minden kedves olvasónkat buzdítjuk a szavazásra, a választás a képviseleti demokrácia ünnepe. Ráadásul az önkormányzati és az európai választások sok szempontból tisztábbak – az EP-n egy, az egész országra vonatkozó lista van, nincs az uralkodó pártnak kedvező körzetátrajzolás (gerrymandering), és nem szavaznak a sok szempontból megvett határon túli magyar szavazók – az önkormányzatinál pedig megnő a helyi ismertség szerepe, és nagyon sok esetben nem is ott vannak a törésvonalak, mint ahol az országos választásnál lennének. Persze a választási csalásra itt is kell vigyázni: láncszavazás, buszoztatás, szavazatvásárlás és más befolyásolási módok bőven lehetnek, az ellenük való fellépés módozatai is különbözhetnek; mindenesetre tudjuk azt, hogy a választási bizottságnál és a rendőrségnél is tehetünk feljelentést, ha bármilyen formájú visszaélést tapasztalunk. De a legfontosabb: menjünk el szavazni, éljünk állampolgárságunkhoz, lakóhelyünkhöz kötődő jogainkkal.

A 2022-es választási eredmény a holdról is látszó, félelemkeltő hazugságon, illetve bizalmatlanul helyezkedő bénázáson alapult. Zavarodottság, ellenzéki békétlenség, kapkodás és fókusztalanság követte. Ám idén februárban előkerült egy tavalyi kegyelmi ügy, a kormánypárt egész narratívájával, odahazudott ethoszával szembemenő eset fejeket követelt: az államfő asszonyt kirúgták – kiderült azóta: önállóskodó munkamenete csípte már az uzurpátor szemét –, az EP-listavezető volt igazságügyminiszter kolleginát szintén, nőtlenített azóta a kormányzat, példátlan fókuszvesztés állt be, groteszk, szürreális, bizarr, és országunk elemi, természetes érdekeit semmibe vevő, évezrede vágyott szövetségi rendszerünket eláruló politikát formál kormányunk. NATO- és EU-tag hazánk beléletében olyan gyakori lett az orosz és kínai titkosszolgálati kavarás, mint az, hogy sokan cukrot tesznek a kávéba.

Latolgassunk esélyeket! A Varga Judit-talanított Fidesz esetében kérdéses, mennyit gyűjthet be a Deutsch-porszívó. 21 magyar helyből minden 11 képviselői helynél kevesebb brüsszeli–strasbourgi szék vereség a kormánypárt számára, és minél nagyobb ez a vereség, annál inkább releváns lesz az előre hozott országgyűlési választás kérdése. A második helyre várt Tisza párt némileg X-faktoros castinggal szedte össze a jelöltjeit, kérdés a majdani képviselők száma, de akár hét is lehet, ha Magyar Péter jól tolja meg a végét. A Tisza az EPP-be igyekszik, ez a Fidesz volt EP-frakciója – egy maradék KDNP-s még most is vesz fel fizetést ott – , a Néppárt konzervatív, jobbközép alakulat. A DK esetében sokszor elhangzott, hogy 20% nekik az üvegplafon: ezt valószínűleg nem érik el, de minden demokratának érdeke, hogy a DK ne veszítsen eddigi helyeiből. Ha valami változónak bizonyult az elmúlt időben, az a Momentum belföldi teljesítménye, de Brüsszelben volt két, néha túlvezérelt, de jól dolgozó csaj, megérdemelnék a folytatást. Nem kis mértékben azért, mert EP-frakciójuk az Emmanuel Macron vezette Renew Europe, és a mostban Macron tűnik a legformátumosabb, súllyal bíró európai vezetőnek. A Kutyák jó eséllyel bejutnak, szimpatikus jelölteket állítottak Le Marietta és Törley Katalin személyében – drukkolunk, hogy utóbbi is bekerülhessen –, de egyelőre nem látszik frakció, pedig az EP-ben a frakcióhoz tartozás adja meg a felszólalás jogát.

A fővárosban az inkumbens Karácsony megingathatatlannak látszik, Vitézy pedig már ki is fejezte a választás utáni együttműködési készségét a győztes Karácsonnyal alpolgármesteri szinten, vagy, ha ő nyerne, akkor a Karácsonynak juttatott „fontos pozícióval”. Mi ezt itt jó megoldásnak látjuk, hiszen Vitézy kiváló közlekedési szakember. Más lenne a leányzó fekvése, ha az esélytelen Fidesz-jelölt, Szentkirályi visszalépne Vitézy javára. Nyilván ez a lépés igazolná Karácsony narratíváját a „két fideszes jelöltről”, és Vitézy dolgát sem segítené később, az alapvetően ellenzéki Budapesten.

Az ellenzéken belüli harcok nyilvánvalóan sehol sem segítik az egyre inkább ámokot futó Fidesz legyőzését. Szeretett kerületünkben sem szerencsés a megosztottság, és még kevésbé szerencsések az olyan nagyot mondogató ellenzéki megszólalások, mint – amint azt egy neve elhallgatását kérő ellenzéki képviselő mondotta –: „Baranyinál Gyurákovics is jobb lenne”. Baranyi Krisztina polgármester kerületen kívüli okokból is mindenképpen tagja lesz a fővárosi közgyűlésnek a Kutyapárt listavezetőjeként, várospolitikusi státusza nincs veszélyben. Hogy Gegesy vagy Baranyi lesz a kerület vezetője, az most nem tudható, fogadást nem volna fair publikálnunk, bár olyanunk is van; mi csak abban bízunk, hogy amint a fővárosnál is elképzelhető az ellenzéki inkumbens és ellenzéki kihívója későbbi együttműködése, úgy ez a kerületben is jó példa lehetne. Aminek fontos előfeltétele, hogy ne ejtsenek egymáson halálos, de legalábbis tartós sebet – mint az 2019-ben egyszer már megtörtént.