Baranyi Krisztina a 9-nek: „Szerencsés vagyok, hogy ilyen városrészben lehetek polgármester”

2024. február 15. Interjú Közügy Választás '24

Kevesebb mint fél év múlva, 2024. június 9-én önkormányzati választások lesznek, ezért megkérdezzük a ferencvárosi képviselőket, mire készülnek, hogyan értékelik az eddigieket, és mi a véleményük különböző (város)politikai kérdésekről. Ezúttal Baranyi Krisztina polgármester válaszol a 9-nek.

9: 2024-ben nemcsak a ferencvárosiak, hanem a világ lakosságának több mint a fele is választani fog. Ezek a globális választások, változások hogyan hathatnak a kerületre?

Baranyi Krisztina: Remélem, sehogy. Mármint remélem, úgy alakulnak ezek a választások, ahogy a világ normális fele reméli, és a szélsőjobboldali, populista, autokrata vezetők regnálása csak ideiglenes kilengés. Ferencváros és Budapest is liberális, szabad város, és szerintem az is akar maradni. A lakosság jelentős többsége itt nem simul bele a fideszes narratívába, amelyet az ország többsége elfogad, hanem nagyon határozottan és olykor hangosan is szembemegy vele. Szerencsés vagyok, hogy ilyen városrészben lehetek polgármester.

9: Úgy hírlik, az önt támogató LMP egy régi fideszes kádert, Vitézy Dávidot készül indítani a főpolgármesteri székért az önnel szövetségben álló Karácsony Gergellyel szemben. Ez, ha így alakul, járhat-e bármiféle következménnyel az ön LMP-támogatottságára nézve?

BK: 2019-ben, amikor ebben a kerületben a legismertebb és legtöbb eredményt elérő ellenzéki politikus voltam, egyetlen nagyobb párt sem volt hajlandó az előválasztási jelöltségem mögé állni. A Kétfarkú Kutya Párt és az LMP volt az a két párt, amely már ekkor is támogatott. Ezt a segítséget és bizalmat soha nem fogom elfelejteni: amíg ők érdemesnek találnak arra, hogy támogassanak, addig én ezt nagy örömmel el fogom fogadni. Arra sem számítok, hogy ez részükről megváltozna a Karácsony és Vitézy közötti verseny miatt, ha lesz ilyen. A közös munka az elmúlt négy évben igazolta is, hogy a kölcsönös bizalom megalapozott volt: nagyon eredményes, jó városvezetést tudtunk közösen vinni.

9: Hogyan látja a hagyományos pártokon kívüli, független jelöltek esélyeit, a 12. kerületben Kovács Gergelyét, vagy az 5. kerületben az ön korábbi pártjának volt vezetőjéét, Juhász Péterét?

BK: Elfogult vagyok, hiszen én is ebben a cipőben jártam. Amikor egy kerületben, városban nincs alkalmasabb jelölt, aki nagyobb teljesítménnyel, ismertséggel bír, akkor ezeket a jelölteket kellene támogatniuk a hagyományos pártoknak is. Az ellenzéki pártok arra rendezkedtek be, hogy minél több számukra elérhető pozíciót szerezzenek meg, és ezt nem teljesítménnyel akarják elérni, hanem az egymás közötti osztozkodással. Ezzel mélyen nem értek egyet. Meggyőződésem, hogy a „füstös tárgyalószobák” helyett előválasztáson kell mindennek eldőlnie.

9: Mennyire lehet bízni az előválasztás intézményében 2022 után?

BK: A 22-es előválasztást sok minden terhelte, például a Jobbik–DK-paktum. Ahol az egyik párt indított jelöltet, ott a másik nem. Sok ismert, beágyazott, sok-sok éves munkát végző jelölt kiesett, mert a pártjuk odaszólt, hogy itt te nem indulhatsz. De ez nem az előválasztás hibája, ami a legfontosabb ellenzéki innováció a NER történetében. Egyszerre a legjobb módszer a jelöltek kiválasztására és a legjobb eszköz a Fidesz elleni kampányban. Tanulni kell a hibákból, az előválasztás nem alapulhat pártmegegyezéseken, mert a lényege vész el.

9: Decemberben beszéltünk az MSZP–DK-pártszövetség egyik kerületi vezetőjével, aki szerint egyeztetésre törekedtek önnel, és ha ez nem jár sikerrel, várható, hogy ellenjelöltet indítanak önnel szemben. Egyeztettek azóta?

BK: Semmilyen pártot, szervezetet nem tudok megakadályozni abban, hogy ha szeretne polgármesterjelöltet állítani, akkor állítson. Ezt nevezik választásnak meg demokráciának. 2019-ben úgy lettem polgármester, hogy ezek a pártok egyetlen hozzám közeli embert sem engedtek be a képviselő-testületbe. Annak, hogy egyáltalán elindulhassak az előválasztáson, az volt a feltétele, hogy elfogadom a pártok Pál Tibor, akkori helyi szocialista erős ember vezetésével kialkudott megegyezését a testületet alkotó képviselőkről. Így lettem polgármester, így vezetem ezt a kerületet több mint négy éve. A most mögöttem álló pártok mindegyike bejelentette, hogy támogatják az újbóli indulásomat, mert szerintük jól végeztem a dolgom, és nem kértek cserébe pozíciót az embereiknek. Ezt sem a DK, sem az MSZP nem tette meg, de alkudozni már szeretnének.

9: Mit lehet tudni arról, hogy kikkel fog együtt indulni?

BK: A Kétfarkú Kutya Párt, az LMP, a Momentum, a Kulcs Egyesület és a Párbeszéd jelentette be a támogatását. Egyesületi színekben, velük közösen, az ő jelöltjeikkel együtt fogok indulni. Lesz egyik szervezethez sem tartozó, de a kerületben értékes civil munkát végző jelöltünk is. Természetesen minden választókerületben állítunk jelöltet, de még semmi nincs leosztva.

9: Személyesen hogyan viselte, amikor a kínai külügyminisztérium megbírálta, amiért négy utcát átneveztek a tervezett Fudan-területen?

BK: Őszintén meglepődtem. Nagyon szokatlan, hogy egy kisebb kínai város méretű országnak egy kerületi polgármesterét egyáltalán a szájára vegye a kínai külügyminiszter. Ez nekem azt mutatta, hogy jó eszközöket választottunk a tiltakozáshoz. Fájt nekik, és szerintem megállította ezt a beruházást. Pedig amit a kínai állam meg az Orbán-kormány akar, azt nem olyan könnyű megállítani.

9: Több olyan közlekedési projektről is szó volt az elmúlt években, amelyek Ferencvárost és benne a nagy kiterjedésű rozsdaövezetet érintenék: a Galvani hídtól az M5-ös HÉV meghosszabbításán át a déli körvasútig, nem szólva a Budapest–Belgrád vasútról. Hogyan állnak most ezek?

BK: Ezek között vannak olyan témák, amelyekben nem osztom az ellenzéki fősodor véleményeit, mert elsősorban Ferencváros érdekeit képviselem. Kiderült, hogy az ingázás a levegő minőségétől a forgalom sűrűségén át az emberek életminőségéig nagyon sok kárt okoz a városnak, ezért Budapestnek az az érdeke, hogy visszahozza a lakosait, akik az elmúlt két-három évtizedben az agglomerációba költöztek. Ettől zöldebb és fenntarthatóbb lesz a város. Ahhoz, hogy vissza tudjanak költözni, modern, élhető lakóövezetek kellenek. Budapest többi részén nincs már sok fejlesztési terület, de Ferencvárosban igen, közel a városközponthoz. Nekünk az az érdekünk, hogy ezek az övezetek fejlődjenek, jöjjön beruházó, építkezzen, épüljenek lakóházak, irodaházak, boltok, jöjjenek létre tizenöt perces városok. Ehhez pedig jó közlekedés kell. Amíg nincs jó közlekedés, addig nem lesz befektetés, nem lesz építkezés, nem épül új városrész. Több ehhez szükséges fejlesztést parkolópályára tett Lázár János, de remélem, hogy újra zöld utat kapnak a közeljövőben. A Budapest–Belgrád vasút kilóg a többi közül, nem látom a jó vagy rossz hatásait: ez ugyanis titkos projekt, amelyről alig valamit lehet tudni. Polgármesterként is nagyon keveset tudtam meg. Egy dolog biztos: nagyon drága lesz, és a beruházás hasznai Mészáros Lőrincen keresztül Orbán Viktorhoz vándorolnak.

9: Az előző városvezetés komoly botránya volt a parkolási ügy, amit ön robbantott ki, majd polgármesterként meg is változtatta a rendszert. Több hasznot hoz most a ferencvárosi parkolás, mint korábban?

BK: Abszolúte többet hoz, a korábban legjobb esetben nullszaldós parkolásüzemeltetés ma már évi egymilliárd forint nyereséget termel a kerületnek. Teljesen átalakítottuk, önkormányzati kézbe vettük a parkolást. Azt gondoltam, ennek az ügynek volt olyan visszhangja, hogy minden kerületben követik majd a példát. Ez azonban, csalódásomra, kevés helyen történt meg.

9: Aktuális téma az Ecseri úti metrófelszín felújítása, amit decemberben és januárban sem szavazott meg a képviselő-testület. Az olvasóknak meglepő lehet, hogy az ön erre vonatkozó előterjesztését pont a momentumosok szavazták le nagy arányban, miközben a Momentum az ön polgármesterségét támogatja. Hogy van ez?

BK: A kerületben szinte mindegyik párt esetében élesen kettéválik a központi pártvezetés és a helyi pártképviselők álláspontja. Az itteni képviselőket nem befolyásolja a pártvezetések véleménye, sokszor a pártok hivatalos álláspontjával szemben is hoznak döntéseket, csak azért, hogy az én javaslataimat leszavazzák.

9: Ön szerint miért?

BK: Azért, mert nagyon kikaptak az előválasztáson.

9: Ez már öt éve volt, azóta nem sikerült ezen túllépni?

BK: Egyszerűen nem látok más értelmes magyarázatot. Racionális szakpolitikai vagy akár pártpolitikai indok nincs az Ecseri úti fejlesztés megakasztására.

9: Váratlanul érte, hogy a testület nem szavazta meg az előterjesztést?

BK: Nem számítottam rá, hogy amikor végre megkezdődhetnének a munkák egy ilyen horderejű ügyben, ami választási ígéretünk volt – a kampányban elmondtuk, hogy nem maradhat így, fel kell újítani a teret, és ebben az összes képviselőjelölt mellettem állt –, többéves, közös munka után ellene szavaznak az igazán korszerű, előremutató és kiváló tervek alapján készülő felújításnak. Számomra felfoghatatlan, hogy az érintett körzetek képviselői nemhogy kardoskodnának azért, hogy fejlődjön a körzetük, hanem megakadályozzák ezt. És erre az az indoklás – ahogy például Jancsó Andrea (Momentum), aki ott körzetes képviselő, a Facebook-posztjában leírta –, hogy nehogy már a választásokra kész legyen, mert akkor olyanok leszünk, mint a Fidesz. Ez volt az indok. Még ki is mondja, hogy nehogy a városvezetésnek a választásokra időzített sikere legyen. Ez példátlan és elfogadhatatlan szerintem.

9: A legtöbben azt kifogásolták a testületi üléseken, hogy megduplázódtak a beruházás költségei.

BK: Ennek a vitának semmi köze nem volt ahhoz, hogy megdrágult a beruházás. Először ugyanis tervezői költségvetést kapunk, ami csak becslés. A Valéria tér esetében például duplájára becsülték a költségeket a tervezők, mint amennyiből végül meglett. Mindenki tudja, hogy a tervezői költségvetés soha nem pontos: vagy felül-, vagy alulbecslik, ami mindig csak akkor derül ki, amikor a közbeszerzésre jelentkeznek a kivitelezők, akik már pontosan tudják, mennyibe kerül a cement meg a tégla. Ezért nem valódi érv, hogy megdrágult. Ez ennyibe kerül. Ezt mindenki tudta, és most is mindenki tudja a testületben, ezért amit hangoztatnak, az egyszerűen nem igaz. Azért vagyok felháborodva, mert tudom, hogy ezt ők is tudják. A városrehabilitációban másfél milliárd forintot fordítunk egy ház felújítására: egy ház, pár tucat lakás. Ugyanakkor ott van ez a tér, az Ecseri úti metrófelszín, amit használ naponta húszezer ferencvárosi, meg még a kőbányaiak, amire kétmilliárd forintot költenénk. És az egyik oké, senki nem mondja rá – nagyon helyesen –, hogy milyen drága, csökkentsük a műszaki tartalmat, ne legyen például lift – a másikat meg leszavazzák.

9: Nem voltak túlzók a tervek?

BK: Azért volt másfél évig közösségi tervezés, hogy a lakosok mondják meg, mit szeretnének, milyen legyen a tér, mire szeretnék használni. Kérdőívezés volt, személyes és online is, tervbemutató, lakossági fórum. Mindent figyelembe vettünk. Úgy terveztük, ahogy az ott élők kérték. A képviselők is részt vettek ebben a folyamatban, olyannyira, hogy a szakbizottság kívánsága szerint például komoly áttervezéssel járó változtatás volt a teret érintő kerékpáros úthálózatban. És most jönnek nekem ezzel, hogy költsük másra azt a pénzt? Persze, szívem szerint az éhező gyerekeknek adnám én is, de egy város nem így működik. Ha valódi ellenérveik lennének három év közös tervezés után, azt sem érteném ugyan, de akkor azt mondom, oké. De az, hogy sokba fog kerülni, miközben megvannak rá a források… Sajnálja egy József Attila-lakótelepi képviselő a lakótelep legforgalmasabb részének a felújítására a pénzt? Ilyen nincs, akkor az nem képviselő, nem az ott élők érdekeit képviseli. Nyilvánvaló az is, hogy ennél olcsóbban nem fog kijönni a felújítás egy vagy két év múlva sem, sőt: kevesebb dolgot lehet majd megvalósítani ugyanennyi pénzből.

9: Milyennek értékeli az együttműködést az ellenzéki összefogás képviselőivel? Többük nyilatkozott nekünk az elmúlt hónapokban, és sokan kifogásolták, hogy noha ők támogatták önt – ha nem is az előválasztáson, de a választáson igen –, nincs egyeztetés, kommunikáció önnel.

BK: Ez egyszerűen nem igaz. Írásban megküldjük az anyagokat, utána rendszeresen hívjuk őket egyeztetni. Egy-két kivétellel nem jelennek meg, vagy elmennek tíz perc múlva, vagy eljönnek, de nem szólalnak meg, nem mondanak ellenjavaslatokat. Például ebben a konkrét ügyben volt több egyeztetés is a decemberi ülés előtt. Ahol meghallgattak minket, nem emeltek kifogást a költségvetést érintő javaslatunkkal szemben, majd a testületi ülésen leszavazták.

9: A januári ülés előtt is?

BK: Az álláspontom nem változott januárra, sőt, közben Karácsony Gergely főpolgármester is támogatásáról biztosította a projektet, hiszen a főváros a terület egy részének tulajdonosa/kezelője, és minden budapestinek érdeke a színvonalas köztérfelújítás. Közben elkészítettük azt a tanulmányt is, amit a decemberi ülésen kértek. Kiderült az is, hogy a költségvetési lehetőségeink még jobbak, mint amivel decemberben számoltunk, bár már akkor is megvolt a felújítás fedezete. Semmilyen jelzés nem érkezett a képviselőktől arról, hogy az ő álláspontjuk változott volna, kérdésük vagy bármilyen javaslatuk lenne, sőt, az MSZP és a DK képviselői pártlistákra kiküldött álkonzultációt indítottak a felújítás megkezdésének elutasításáról. Láthatóan nem a megegyezés volt a szándékuk.

9: Központi kérdés a kerületben a városrehabilitáció ügye is, amit a Fidesz szemlátomást kampánytémaként akar kezelni. Mennyiben releváns támadási pont ez?

BK: Semennyire, teljesen hiteltelenek. Ezek a házak nem most mentek tönkre. Nem lehet azzal áltatni az embereket, hogy az önkormányzat harminchat legrosszabb állapotú bérházát azonnal rehabilitálni tudja. Nincs ennyi pénzünk. Ezek súlyos tízmilliárd forintok. Aki azt mondja, hogy ezekből a házakból azonnal ki lehet költöztetni az embereket, és meg lehet oldani ezt a kérdést, az hazudik. A házak több mint százévesek: az előző városvezetés hanyag, nemtörődöm és rosszhiszemű politizálása, működése miatt kerültek olyan állapotba, hogy azonnali beavatkozások szükségesek rajtuk. Bizonyíthatóan azért nem költöttek rájuk a korábbi években, mert úgy gondolták, teljes házakat kell felújítani, és minden forint, amit olyan házra költenek, ami nem lesz teljesen felújítva, az haszontalan pénzkidobás. Megtaláltuk például azokat a papírokat, amelyek akkor keletkeztek, amikor a Haller utca 54.-ben hosszú évekkel ezelőtt leszakadt a cselédlépcső legalsó karja. Csak arra a részre rendelték meg a statikai vizsgálatot, ami leszakadt, a fölötte lévőre már nem, pedig a statikus így is leírta, hogy az a rész is azonos technikával, anyagokból épült, ezért az is veszélyes lehet. Hagyták úgy, ahogy volt, tavaly le is szakadt. Nem vizsgálták meg sem azt a lépcsőt, sem a házat, sem a többi házat, semmit, öt forintot nem költöttek azokra a házakra, amelyek nem kerültek teljes felújításra. Ezért tartunk itt: ez egyértelműen az ő felelősségük. Mi vagyunk az első városvezetés, amely nemhogy öt forintokat, hanem súlyos százmilliókat költ arra, hogy a tartószerkezeti megerősítések, lépcsők, függőfolyosók, pincefödémek aládúcolása, egyes esetekben az újjáépítése megtörténjen addig is, amíg nem tudjuk teljes egészében, alaptól a tetőig rehabilitálni ezeket a házakat. Arra is elkezdtünk költeni, hogy a lakók közérzete jobb legyen, kapualjakat újítunk fel, lépcsőházakat festünk ki, új postaládákat szerelünk fel, igyekszünk a kisebb problémákat is orvosolni.

9: Ha júniusban megválasztják, mik a tervei a következő öt évben?

BK: Nagyon sok feladatot látok. A válságok kezelése (a covid, az energiaválság és Európa-rekorder infláció) után igazából az elmúlt egy évben világosodott meg minden részletében számunkra az, hogy mennyi feladat van még előttünk. Most már rendelkezünk azzal a tudással, tapasztalattal, amivel hatékonyabbak tudunk lenni. Sokkal több elmélyült tervezést szeretnék, mert eddig túl sok mindent kellett nagyon gyorsan megcsinálnunk. Elkezdtünk hosszú távú stratégiai kérdésekkel foglalkozni. A következő ciklusban a városban működő összes területnek legalább a szervezeti alapjait rendbe hozzuk. A cégeinket, az intézményeinket szeretnénk úgy felkészíteni, átalakítani, hogy hatékonyabban tudjanak működni, és ha nem is a következő, de szerencsés esetben a következő két ciklusban végére érhetünk a városrehabilitációnak is.

Vágvölgyi B. András – Nagy Ildikó Emese

BARANYI KRISZTINA (56)

A Pécsi Tudományegyetem emberi erőforrások szakán szerzett menedzserdiplomát. 2014-től önkormányzati képviselőként dolgozott Budapest 9. kerületében, akkor még a később megszűnt Együtt politikusaként.

(Megjelent a 9 magazin 2024. februári számában.)