Pünkösdi hírcsokor Tbiliszitől a Bakáts térig és Bissau-Guineáig

2024. május 20. Lapszemle Vélemény

Grúziában nagyarányú tömegtüntetések és rendőri oszlatások kísértek a napokban egy parlamenti törvényjavaslatot. A hányatott sorsú transzkaukázusi ország is „komp” két stég között: a polgári demokrata Nyugat (az Európai Unió) és a diktatúrás Kelet (Oroszország) között. Csakúgy, mint hazánk. Utóbbi nem volt mindig így, országunk negyedszázada a világ legerősebb védelmi szövetségének, a NATO-nak tagja, és húsz éve az Uniónak, de a kikacsintgatás mára már túlmegy a megengedhető mértéken. Nota bene: a 2007-es grúziai orosz beavatkozás idején még maga Orbán Viktor is azt mondta, hogy a „szabadság mindig Nyugatról jön”, ám azóta nagyon nem ezt mondja. A grúz törvényjavaslat – amelyet a parlament megszavazott, de az államelnök nem írt alá – egy orosz mintájú, ún. „külföldiügynök”-törvénnyel próbálja a független média és a civil szervezetek működését ellehetetleníteni, végleg aláásni. Ugyanakkor a globális Nyugatnak is van saját „külföldi ügynöke”. És ez nem más, mint Orbán Viktor. Valamint az általa kiépített retrográd rezsim.

Kezdjük visszatekintéssel: a megelőző hét nagy eseménye Xi Jinping (Hszi Csin-ping) kínai elnök és párttitkár budapesti látogatása volt. A Multiverzum kiadó most jelentetett meg egy fontos művet, Biheguan Zhuren Új korszak – A világ, amit Kína diktál című munkáját, mely sci-fi fontosságát nem lehet az események fényében túlértékelni. „»Kínának jogában áll Magyarországot megvédeni.« Ez az 1908-ban megjelent regény nem csupán azért különleges, mert egyike a legkorábbi kínai tudományos-fantasztikus műveknek, hanem azért is, mert hazánk, Magyarország kitüntetett szerepet kap benne. Az 1999-ben játszódó történetben a hun gyökerekkel bíró Magyarország súlyos konfliktusba kerül a Német-Francia Dualista Monarchiával és az egész Nyugattal, s csak abban bízhat, hogy a rokon népek lakta Kína a segítségére siet. A kínai császár útnak indítja a világ legfejlettebb és legpusztítóbb flottáját, majd hamarosan a szárazföldön, a tengeren és a levegőben is dúl a civilizációk közötti háború. De vajon ez az olykor »csodafegyverekkel« megvívott küzdelem elhozza-e az új korszakot, és sikerül-e Kínának megvédenie Magyarországot?” – írja a beharangozó, és ekkor belegondol az ember abba a gondolatgomolygásba, ahogy a Mol-toronyban a kínai hírügynökség híradása szerint Xi és Orbán szótlanul a felhők vonulására figyelmeztek meghitten. Ebben tényleg ott a science fiction.

A Politico nagy eséllyel a legfontosabb hírforrás uniós ügyekben. A lap Európa saját „külföldi ügynökének” hívja Orbán Viktort, aki miatt nem adott ki közös nyilatkozatot az Unió a grúziai helyzetről. Az Orbán vezette Magyarország folytatódó vétópolitikája, az európai értékrend elárulása, megcsáklyázása természetesen az orosz kalózpolitika szolgalelkű követése. Az Unió közös nyilatkozatát a múlt héten Orbán uniós külügyi biztosa, Várhelyi Olivér csáklyázta meg, mondván: nem tud egyetérteni a „megszövegezéssel”, pedig nem csak Joseph Borrell, az Unió külügyi biztosa ért vele egyet, hanem a grúz (georgiai) elnök is. „Ez a törvény lényegét és szellemét tekintve orosz. Ellentmond alkotmányunknak és minden európai normának, akadályt gördít az Európába vezető utunk elé” – jelentette ki Salomé Zourabichvili grúz elnök asszony. „Ez a vétó nagyon egyszerű. A törvényt hatályon kívül kell helyezni.” Hazánk emberi jogi és civilizációs mélyrepülését semmi nem bizonyítja jobban, mint az, hogy ugyanezen minta alapján Magyarország megvétózta – a szintén Putyin-pincsi Milorad Dodik boszniai szerb csetnikvezér nyilvánvaló kérésére –, hogy az Unió népirtásnak nevezze az 1995-ös srebrenicai vérengzést, amelynek több mint nyolcezer boszniai muzulmán (bosnyák) férfi és fiú lett az áldozata. Az elszakadáspárti boszniai szerbekkel szemben a hivatalos szarajevói kormány a legmélyebb elkeseredéssel ítélte el az antihumanitárius orosz és szerb álláspontot támogató magyar kormánypolitikát.

A magyar kormánypropagandisták ennél megmosolyogtatóbb igyekezete, hogy a Fico szlovák miniszterelnök ellen merényletet elkövető férfit, Juraj Cintulát – nem összekeverendő a Kádár-kori Magyarország legismertebb diszkdzsokéjával! –, az amúgy szlovák nacionalista férfit „baloldalinak” nevezték egy közleményben annak alapján, hogy az elkövető, a 71 éves költő és biztonsági őr a felvidéki Lévára valósi, mely város szlovák neve, Levice, „balt” is jelent. Ennek nyomán terjed a magyarországi internetes népművészetben az a mém, amely Orbán Viktornét (szül. Lévai Anikó) „Baloldali” Anikónak nevezi. De elég itt a magyar kormányból és „az első falusi miniszterelnök” szűkebb környezetéből, komoly dolgokkal is kell foglalkoznunk!

Szeretett kerületünk legendás és politikai termékké tett – pártigazgatósított és most már gazpromizált – sportegyesülete azzal az ötlettel állt elő, hogy a kisújszállási polgármester lenne a FradiMédia új vezetője. (Természetesen soha nem vonnánk kétségbe a kistelepülési médiaszakemberek rátermettségét, de nehéz nem felidézni a hír kapcsán azt a vigyort, amely a kormánypárti propagandamédia arcára ült ki, amikor a 2021-es előválasztás után a miniszterelnök-jelöltnek megválasztott Márki-Zay Péter eleinte a kübekházi polgármestert kívánta megtenni kampányfőnökének, hiszen az országos kampányfőnökség vagy nagyintézményi médiavezetés komoly személyes és személyi médiaismeretet is feltételez.) Viszont szerintünk jó hír, hogy a közlekedési szakember, Vitézy Dávid, az LMP által támogatott főpolgármester-jelölt nem zárkózna el attól, hogy Karácsony Gergely alpolgármestere legyen veresége esetén, ahogy attól sem, hogy ha ő győzne, Karácsony – mint a DK fővárosi frakcióvezetője, mely megfogalmazásban azért akad némi dehonesztáló él – „fontos szerepet kapjon a Városházán”.

Kerületünk kampányában a helyzet fokozódik, leginkább a féknyúz kategóriában. A kormányzatilag gleichschaltolt hajdan dicső Index hamis hírek alapján riogat polgármesterünk, Baranyi Krisztina ellen: – Épp a nyár küszöbén szereltetné le Baranyi Kriszina a klímákat a panelházakról –, mely témával külön cikkben is foglalkozunk. A József Attila-lakótelep lakói félreértésen alapuló levelet kaptak a társasházkezelőjüktől: eszerint harminc napon belül szereltessék le a homlokzatokon lévő légkondikat. „Szinte minden kapacitását leköti a IX. kerület hatósági osztályának a klímaberendezések szabályosságának ellenőrzése. Mivel a homlokzatra szabályosan kitett kültéri egység gyakorlatilag nincs, csak szerencse kérdése, hogy kit ér utol a hatóság szigora. Több ezer tulajdonos ellen indíthat a kerület eljárást” – írja a kormányzati hírportál, azzal a kommenttel, hogy „ezért háborognak a József Attila-lakótelep hatalmas társasházának kültéri légkondicionálóval rendelkező lakói. (…) Ferencváros vezetése akár több ezer, a kerületben lakó, klímaberendezéssel rendelkező tulajdonos ellen indíthat eljárást.” Az Index cikke jól mutatja a kampányriogatások stratégiáját, technikáját és taktikáját, a rogánikumok színes, érdekes világát.

A polgármester asszony a Népszavának nyilatkozott: a jövőben „nem egy áporodott politikai gyakorlat kell, amit itt korábban megtapasztaltak, ráadásul ugyanazokkal a szereplőkkel” – mondta. „A helyi politikától érdemes minél távolabb tartani a pártpolitikát”, hiszen „2019-ben az előválasztáson való részvétel feltétele volt a pártalkuk alapján összeálló kerületi lista elfogadása, így egyetlen engem támogató képviselő se került be a testületbe”. Arról, hogyan tépődött ismét szét a babaruha, Baranyi elmondja, hogy az „MSZP és a DK előbb akart tárgyalni a képviselői helyekről, az önkormányzati bizottsági, céges igazgatósági és felügyelőbizottsági posztokról, és csak utána a támogatásomról”, ami szerinte rossz sorrend. A Gegesy-ügyről azt mondta: „még most sem értem a motivációit”, tanácsadóként „kevés olyan eset volt, ahol kisebbségben maradt. De ezeknél sem jelezte, hogy ez számára elfogadhatatlan”. (…) Februárban jöttek az első hírek az indulásáról, akkor rákérdeztem nála, hiszen annyira hihetetlennek tűnt, hogy annak az MSZP-nek a támogatásával vág neki, amelyről maga mondta, hogy neki köszönheti a bukását. Akkor még válaszolt, hogy valóban tárgyal. Azóta nem vette fel a telefont.” Riporteri kérdésre – nárcisztikusnak, sértődékenynek, kompromisszumképtelennek mondják a mostani ellenzéki képviselők – azt válaszolja, hogy ezt nem minősíti, „Ferencvárosnak nagyon sok kárt okoztak ezek a képviselők, akik a város érdekeit, fejlődését szolgáló ügyeket leszavazták, illetve ezeknek a projekteknek a megvalósulását akadályozták. Akkor mutatták meg igazán, hogy mit gondolnak a helyi politizálásról, amikor a saját fizetésük háromszorosára emeléséről, saját embereik különböző cégeknél való elhelyezéséről, a független szakmai zsűri által kiválasztott főszerkesztő kinevezéséről vagy éppen az Ecseri úti metrómegálló felújításáról volt szó.” A Momentum felső vezetése és a helyi szint különbségét olvasóink már ismerik. Baranyi bízik kerületi győzelmében, a fővárost érintő kérdésre azt mondja: „Kíváncsian várom, hogyan tud majd többséget varázsolni a döntésekhez a híresen kompromisszumkész Karácsony Gergely. Ezzel együtt is úgy vélem, hogy Karácsony az erős tartalommal bíró programmal előrukkoló Vitézy Dávid és kormánypárt teljes súlyával tolt Szentkirályi Alexandra mellett is magasan nyeri ezt a választást.” Bírálja a főpolgármestert, hogy a fővárosi plakáthelyeket „átjátszották Pintér Sándor érdekeltségének. A közgyűlésen nem ment át az előterjesztés, részben nekem köszönhetően, de Karácsony Gergely később saját hatáskörben aláírta.” Magyar Péter fővárosi indulásában az ellenzéki hatalomgyakorlás rombolását látja, „ellenzéki jelöltektől vesz el szavazatokat. Az is zavaros, hogy pontosan mit is szeretnének Budapesten, hiszen egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek eddig.” A Fudan Egyetemet érintő kérdésre azt válaszolja: „Kína szereti fektetni a dolgokat, kivárni, amíg a közhangulat számára kedvezően változik. De az Orbán-kormány sem engedte el a beruházást, hiszen nem számolta fel az alapítványt.” Az Ecseri úti beruházás másodszori leszavazásában már Gegesy indításának szándékát orrontja, viszont „a közalkalmazotti bérezés, illetve az, hogy a pártok kifizetőhelyként használták ezeket, nem igazán segítették, hogy a városlakók jobb szolgáltatásokat kapjanak. Készül az erre vonatkozó stratégia, Ádám Zoltán (a Corvinus elbocsátott tanára – a szerk.) is ezen dolgozik.” Baranyi szerint „a legfontosabb talán az, hogy öt év múlva is elmondhassuk: ez egy szabad város”.

Ha valaki szórakoztató, P. Howard-i magasságokban szárnyaló történetet olvasgatna pünkösdhétfőn, annak van ajánlatunk. A családtörténeti traumától szenvedő új köztársasági elnök, Sulyok Tamás egyik első elnöki meghívásával, a bissau-guineai elnök meginvitálásával kapcsolatban érdekes cikket láttunk. (Rejtő Jenő-i diplomáciai húzással rúgja be a motort Sulyok Tamás, de ki ez a bissau-guineai elnök, akit meghívott Budapestre, és mi ebben az okosság a NER-nek?) Sulyok elnök tehát magyarországi látogatásra invitálta nyugat-afrikai kollégáját. Bissau-guineai magyar kapcsolat eddig a rendőrautóban elhalálozott és korábban a szegény nyugat-afrikai országban aktív Welsz Tamás volt, illetve a bissau-guineai regisztrációjú autóval közlekedő – ezáltal milliókat spóroló – Edvin Marton pophegedűs ügyei váltak ismertté. A cikk szerint a kis nyugat-afrikai országot „a hagyományos értelemben vett államszervezet szinte teljes hiánya” jellemzi, ásványkincsekben szegény, a modernizáció nem érintette még meg, lakossága budapestnyi, nyelve portugál; a jelen hűdött magyar diplomáciájának van egyfajta nyitása a portugál nyelvű világ felé, és Bolsanaro bukott brazil elnök is a magyar követségen keresett s talált menedéket két napra országa jogbetartató ügynökségei elől, ám nem biztos, hogy Bissau-Guinea a legjobb választás ebből a kultúrkörből. Akkor már lehetne Kelet-Timor is! Szily László alaposan oknyomozó és példásan szórakoztató dolgozata több válaszlehetőséget is felkínál – sajnos az írás teljes terjedelmében csak a 444 előfizetői számára olvasható. „Miért éppen kesudió?” – tette fel a Kádár-kor nagy gazdasági kérdését az Élet és Irodalom legendás rendszerváltás előtti vitáinak egyik vitaindítójában Bertha Bulcsú író 1976-ban, és Bissau-Guinea esetében ez releváns kérdés, hiszen az ország egyik fő kiviteli terméke a kesudió. A kesudió-szükséglet pedig fokozódó! A másik fő kiviteli termék viszont a dél-amerikai fejlesztésű kokain – a Magyarországra meginvitált elnök, Umaro Sissoco Embaló egyik jobbkézi embere nemrég a lisszaboni reptéren bukott meg 13 kiló kólával – aminek a profitrátája bőven a kesudió-értékesítésé felett van. Szily cikkéből kiderül, hogy az Interpol és a világ más bűnüldöző szervei, valamint az „Oxford enciklopédia négy országot sorol fel példaként ún. narkóállamként: Kolumbiát, Mexikót, Suriname-ot és Bissau-Guineát”. A latino dealerek Nyugat-Afrikáig hajóznak a droggal, az érintetlen óceánparton a kábítószer partra száll, majd helyi erők juttatják a felütetlen kokaint Európába. Ezzel persze nem kívánjuk azt mondani, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere beszállna esetleg ebbe a bizniszbe, de a gyanú ott figyel a baobabfák árnyékában a vörös afrikai földön. Hogy hazánknak milyen érdekei lehetnek a mostanában beindulni látszó afrikai neokolonializáció mellett – lásd Orbán Gáspár csádi misszióját – arról talán kínai barátainkat, illetve a prigozsintalanított és putyinistává tett orosz Wagner-zsoldoshadsereget volna érdemes megkérdezni. Portálunk tájékozódás végett megkérdezte a 9 magazin Afrika-szakértőjét, aki Afrikából válaszolt, mely választ most betűhíven közlünk: „Van egy kollega, hivott vagy harom hete, aki ott dolgozik, o azt mondta, a magyarok ki lesznek paterolva, mert az elnokkel szembenallo ellenzeknek dolgoznak, akik elegge atlantista vonalat visznek, es ez a meghivas kiverte a biztositekot. Egyebkent aranyrol szolnak a hirek, ez az elnok benne van minden szarban, de a magyar allam arany es dragako utan kajtat elsosorban, meg jol sotetben tarthato penzmoso helyekre akar beferni afrikaban. Sok elemzes szol otthon arrol, hogy orosz proxy a magyar allami afrikai nyomulas most, de ennek en nagyon kicsi eselyet latom. Gazsi afrika tapasztalata nulla, vezetoi keszsegei nagyon gyengek, az o allando szerepeltetese csak vmi nagyon gyenge fedosztori, amire vmiert nagyon ugrik a hazai sajto, az, hogy Gazsi titkos egyseget uzemeltet a Várban, az meg egyszeruen nevetseges beetetés.. Az orosz proxy téma pedig gyenge labakon all, az oroszok kepesek maguk elintezni, ha valamit akarnak Afrikaban, nem kell a bénakacsa magyarokat pátyolgatni meg vedeni. A nyugat afrikai es szaheli nyomulas, az en elmeletem szerint egy vegtelenul gyenge es ostoba lepes, az igazi cel mindossze vmi penzatfolyatàs, semmi egyeb.” Akkor tehát, P. Howarddal szólva: „ennyit a fjordokról”.

Amúgy ma még pünkösd van, szép, boltbezárásos munkaszüneti nap. Csak annyi a gáz, hogy Orbán Viktor uralkodása ma már semennyire sem pünkösdi királyság.

Hanem maga a szabadon futó őrület.

– vba –