Tovább jár majd késő este a 3-as metró (ahogy a többi is), olcsóbb lesz a reptéri 100E a bérleteseknek és drágább azoknak, akiknek nincs bérletük. A jegyek általában is drágulnak a fővárosban, a bérletek nem.
A fővárosi közgyűlés adott néhány feladatot a BKK-nak, és maga a közlekedésszervező is javasol különféle fejlesztéseket a közösségi közlekedésben. Ezekről nemrég egy közös anyag került a közgyűlés illetékes, klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottsága elé. Fentiekből következően nagyon eltér az egyes fejlesztések kidolgozottsági foka, bizonyos témákban erős bírálat érte az elképzeléseket kívülről, a szakmából, de a bizottságban is.
Ennek ellenére érdemes belenézni a 199 oldalas anyagba ferencvárosi szemmel, hiszen mégiscsak az idei (és a következő néhány) év potenciális hálózati változásait láthatjuk. Úgy is mondhatnánk, ami ebben a dokumentumban nincs benne, az valószínűleg nem is fog megvalósulni.
Metróbusz vagy csak gyorsjárat
A közbeszédben a legtöbb szó talán az úgynevezett metróbuszokról esett, ami azért is furcsa, mert ez a téma meglehetősen vázlatosan szerepel a BKK-anyagban: már a cím sem tartalmazza a főpolgármester és a BKK által viszont erősen marketingelt metróbusz kifejezést, hanem versenyképes folyosókról beszélnek. A metróbusz szó elhagyása mindenképp üdvözlendő, hiszen azon általában nagyrészt elkülönített pályán, nagy kapacitású, sűrűn közlekedő buszjáratok rendszerét értik, itt pedig – mint a szórványos nyilvános és háttér-információkból leszűrhető – alig van többről szó, mint új vagy átalakított gyorsjáratokról. Sőt, például a 77-es troli esetén még ennyiről sem, csak az útvonala két végén meglévő hurkok kiegyenesítéséről.
Ettől még ezek lehetnek jó fejlesztések. A BKK elsőként négy irányt, folyosót, jelölt ki, ebből egy érinti Ferencvárost, ugyanis a szakemberek Pesterzsébetet is úgy azonosították, ahonnan lehetne az autózással versenyképes, sűrűn közlekedő (az előterjesztés szerint még csúcson kívül is 5–6 percenként induló), a metróhálózatot elérő járatot indítani. Információink szerint valójában a mai 224E busz továbbfejlesztéséről lenne szó. Ez most a Boráros térre megy, a tervek szerint innen meghosszabbítanák az útját a Kálvin térre, majd a Corvin-negyeden és a nagykörúton át érkezne vissza a Boráros térre. A 224E most a 9. kerületben a Közvágóhídnál és a Haller utcánál áll meg, ha ez a „metróbusznál” is így maradna (ez egyáltalán nem biztos), akkor ezektől meg a Boráros térről új, közvetlen kapcsolat nyílna a Kálvin térre, ez lenne a kerület lakói számára a haszon.
Reptéri expressz
Egészen más téma a repülőtéri különjárat, a 100E. Ezt nagyon részletesen tárgyalja az előterjesztés, és mivel Ferencváros határán jár, megáll a Kálvin téren, megemlítjük. A közgyűlés szerdán eldöntötte, hogy a jelenleg egységesen 2200 forintos jegy októbertől 2500-ra drágul azoknak, akiknek nincs bérletük. Viszont a bérletesek kedvezményt kapnak, két vonaljegy áráért utazhatnak. Ez azonban júniustól 1000 forint lesz, mert a budapesti jegyek árát is megemelték a képviselők. Érdekes, hogy a közgyűlésen a vitában a két legnagyobb frakció, a Fidesz és a Tisza is bejelentette, hogy nem szavazza meg a jegydrágítást, végül mindkettő megszavazta. Így
- a vonaljegy 500,
- tízesével 450,
- a sofőrnél 700 forint lesz,
- a 30 perces digitális jegy 600,
- a 90 perces 850,
- a 24 órás jegy 2750,
- a 72 órás 5750 forintra drágul.
Középtávon a 100E-t meghosszabbítják a Nyugati térig, azért is, mert egyre többen utaznak vele, így sűríteni kell, és a Deák téri végállomásra egyre nehezebben férnek be a buszok.
Éjszakai hálózat
Egy következő csomag az éjszakai hálózat átszervezése. Budapesten 2005-ben született az azóta csak kicsit módosított rendszer, amelyben éjjel hosszú, átmérős buszjáratok fedik le a város zömét, így sokszor kevesebb átszállás kell a közlekedéshez, mint nappal. Csakhogy emiatt némely járat belvárosi szakasza terhelt, a perifériákon viszont üresen járnak a buszok. A BKK alapkoncepciója ezért az volt, hogy a mostani háromnál (6-os villamos, valamint a két reptéri busz, a 100E és a 200E) több legyen a nappalival azonos vagy ahhoz hasonló éjszakai busz- és trolijárat.
Túlságosan részletesen nem érdemes belemenni ezekbe az elképzelésekbe. Egyrészt maga a BKK is több változatot írt le, másrészt a szakbizottságban sem aratott átütő sikert. Persze nemcsak az éjszakai hálózatra, hanem általánosan igaz, hogy a bizottság úgy döntött, saját belsős tagjaiból, külsősökből és BKK-s szakemberekből létrehoz egy munkacsoportot, és ezentúl ők dolgozzák ki a hálózatfejlesztéseket. A munkacsoportot a bizottságot is elnöklő Vitézy Dávid irányítja.
Ami az éjszakát illeti, az már biztos, hogy júniustól tovább járnak majd este a metrók, hétköznapra virradóra éjfélig, pénteken és szombaton hajnali (tehát szombat és vasárnap) egyig. A BKK szerint érdemes lenne az 1-es villamost is tovább üzemeltetni. Ezt megemlítjük, mert érinti Ferencvárost, de nincs még róla döntés. Ahogy a többi változtatási ötletről sincs. Az egyik ilyen szerint a Csepelről jövő 979-es Ferencvárosból nem Újpalotára, hanem Angyalföldre menne. A javaslathoz mellékelt térképeket nézve az látszik még, hogy Külső-Ferencvárosban ritkulna az éjjeli lefedettség, a József Attila-lakótelep belsejét most – ritkán és csak az egyik irányban – feltáró 999-es például nem járna arra.
Fejlesztések: más kerületekben
A BKK anyagának egyik újabb fejezete harmincegy további – nappali – fejlesztést sorol föl olyanként, ami még idén megvalósítható. Akadnak itt egyszerű sűrítések, de egészen új járatok, sőt egyes negyedek hálózatát teljesen átalakító javaslatok is. A harmincegyből mindössze egy érinti a 9. kerületet, a 4-es, 6-os villamos indulna sűrűbben a nyári iskolai szünetben délután.
Tevan Imre
Nyitóképünkön a 100E a Kálvin téren
Fotó: Stépán Virág
