Sokszor elmentem már a 9. kerületi rendőrkapitányság épületegyüttese előtt, és eddig nemcsak azt nem tudtam, hogy a 19. század végén laktanyának építették, de azt sem, hogy a Horthy-rendszerben hajléktalan diplomások leltek itt átmeneti szállásra. Tessék lenyúlni az ötletet! Volna rá kereslet ma is.
Soroksáron a Duna-parthoz közel valaha több forrás is fakadt, van, ahol még most is. A régi soroksáriak emlékezhetnek még a Féth szódás házánál (a Festékgyárnál) fakadó Mária Terézia-forrásra, amelyből a szájhagyomány szerint a királynő is ivott magyarországi látogatásakor.
Molnár Ferenc világhírű regényében a Pál utcai fiúk a ferencvárosi dohánygyár ablakának párkányán lerakódott dohányport szippantják fel tubák gyanánt. Szinte csak ennyi maradt a valahai gyárból. Ez a tubáknyi regényszöveg.
Százötven színházi szerep, negyvenhat filmszerep, negyven tévéjáték, nyolcvan hangjáték, hat rendezés – egy hatvanéves művészi pálya mérlege, bár a Ráday utcát nem róla nevezték el. Bencsik Márta és Gönczi Ambrus a Ráday utca szülöttéről, az első Kazinczy-díjas magyar színészről beszélget.
„Alól megint tenger van, mely a vasúti összekötő hidnál a pesti részbe törve, elborította a Soroksári utat a Vágóhíd körül (ott ázik a honvédmenház is) és a soroksári védgát védelmezi az alacsony Ferenczvárost” – írta március elején az 1876-os nagy budapesti árvízről a Vasárnapi Ujság. Ferencvárosban a kiöntött Duna a legnagyobb károkat a Soroksári út és a Haller utca találkozásának környékén okozta.
Meghökkentő, elgondolkodtató és szellemes kiállítások, akciók sorát vitték véghez a kilencvenes évek elején, többek között a Tűzoltó utca 72. alatt akkor még álló tésztagyár elhagyatott épületében is az Újlak Csoport fiatal művészei. Szabadon élhettek és alkothattak egy széthullott rendszer romjain, míg el nem váltak útjaik.
A volt BÁV-székházat, amely 2017 óta az államtól kapott ajándékként a református egyház tulajdona, nemrégiben árverésre bocsátották, ám az első fordulóban nem akadt rá jelentkező. Bencsik Márta és Gönczi Ambrus beszélgetnek Belső-Ferencváros egyik legszebb épületéről, amely csaknem húsz éve áll üresen, kiszolgáltatva az enyészetnek.
Pásztor Árpád író, újságíró, riporter és műfordító volt, a magyar riportirodalom egyik megteremtője. Budapesten, a Szentkirályi utca 22. szám alatt élt, innen indult újságírói pályája, amelynek során bejárta a világot.…
A Kén utcában 1890-ben épített, kénvegyületekre specializálódott gyártelepen száz éven át állítottak elő kénsavat, az első évben ólomkamrás technológiával, később ásványi foszfátokból óriási mennyiségű műtrágyát és számos más, súlyosan veszélyes vegyi terméket. Az egykori kéngyár ma zárt és védett terület.
Zielinski Szilárd, a Műegyetem vasút-építéstani tanszékének tanára 1898-ban azt javasolta, hogy szüntessék meg a Keleti és a Nyugati pályaudvarokat, az értékes belvárosi telkeket hasznosítsák, az új főpályaudvarokat pedig Rákosrendezőn és Kőbányán alakítsák ki. Lapszemle.
