Budapest töredezett közgyűlése újabb témában mutatja be a lassan már megszokott működést. Némi heves politikai ütésváltás után jött a kompromisszum, most a nagy fővárosi cégek vezérigazgatói tisztségeire kiírt pályázatok ügyében. Ez persze csak előjáték, az igazi harc majd azt dönti el, ki kerüljön a társaságok élére – leegyszerűsítve: a mai öt vezérből hány maradhat a posztján.
Karácsony Gergely főpolgármester „természetes szövetségeseivel” együtt csupán hét szavazattal bír a közgyűlésben, az előterjesztések megszavazásához kellenek mások is. A legtöbb fontos ügyben a tíz képviselőjével megkerülhetetlen Tiszával és a Vitézy Dávid vezette Podmaniczky Mozgalommal lehetett és kellett megegyeznie.
- Október elején sikerült beindítani a munkát, megválasztották a bizottságokat, de se a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ), se a főpolgármester-helyettesi pozíció ügyében nem tudtak megállapodni, bár mindkét téma kötelező, törvénnyel előírt feladata a közgyűlésnek.
- Az október végi ülésen sem sikerült megoldani az imént említett két feladatot, de rengeteg előterjesztést alkotott meg a testület. Ezek zöme vagy kisebb súlyú ügyről szólt, vagy inkább deklaráció volt a kormány felé. Vagyis inkább politikai, mint jogi síkon mutatta fel a testület, hogy képes irányítani a várost.
- Novemberben úgy látszott, mintha megpróbálnának főpolgármester-helyettest választani, de valójában nem volt ehhez többség, így a főpolgármester javaslatát nem is tárgyalták. Szinte észrevétlenül megoldódott viszont az SZMSZ ügye egy Karácsony–Tisza kompromisszummal, és a képviselők megreformálták a parkolási rendet is.
- Decemberben a legfontosabb a költségvetés tulajdonképpen sima megszavazása volt ismét tiszás és podmaniczkys támogatással. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) frakciója viszont kivonult a fontos szavazásról tiltakozásul a közösségi költségvetés folyamatának belassításáért.
- Januárban erős egységet mutatott a közgyűlés, így a Fideszen kívüli valamennyi képviselő részese lehetett a politikai győzelemnek, Rákosrendező ügyében meghátrálásra kényszerítették a kormányt, Budapest él elővásárlási jogával a területre.
Ezen az ülésen azonban éles konfliktus is kibontakozott az öt nagy fővárosi cég vezérigazgatói pályázatai körül. A cégvezetők ügye valójában a közgyűlés megalakulása óta napirenden van – ha nem is mindig a szó szoros értelmében. Bátran ez is a sarkalatos témák közé sorolható a főpolgármester-helyettes, az SZMSZ és a költségvetés mellett, illetve tulajdonképpen az SZMSZ-ben pont az okozta a legnagyobb vitát, hogy mennyire a főpolgármester és mennyire a testület nevezze ki a vezetőket. A problémát részben huszárosan megoldották Karácsony javaslatára, a társaságok igazgatóságait megszüntették, a felügyelőbizottságokba pedig városházi hivatalnokok ültek.
Vezérigazgatókra azonban szükség van, és mivel őket az előző ciklusból örökölte a város, sokaknak, például a Tiszának és Vitézyéknek is egyértelmű, hogy túlságosan közel állnak a DK-hoz és az MSZP-hez. (Pedig az öt vezérigazgatóból ketten még Tarlós István főpolgármestersége alatt kezdték.) Karácsony nem zárkózott el az elől, hogy az öt legnagyobb fővárosi cég esetében pályázatokat írjanak ki, de egyértelművé tette azt is, a maga részéről néhány vezérigazgató munkájával elégedett, így esetükben azt szeretné, ha ők nyernék a pályázatot.
A vita tehát a hogyanról, a pályázat kiírásáról, a kiválasztás folyamatáról szólt. December a Tisza azzal ment bele a költségvetés megszavazásába, hogy a vezérigazgatói pályázatok lefolytatásának módját a tiszás Orbán Árpád vezette tulajdonosi bizottság dolgozhatja ki. A bizottság elé terjesztett javaslatban azonban a városháza szakemberei szakmai hibákat találtak, és első körben nem is tárgyalták azt. A főpolgármester pedig a nyilvánosságban éles hangon kritizálta a „szarvashibákat”. Később maga is elismerte, hogy túlságosan keményen fogalmazott.
Nem maradt el persze a Tisza reakciója sem, a megállapodás felrúgásáról beszéltek, sajtótájékoztatót tartottak Magyar Péter pártelnök részvételével, a januári közgyűlésen pedig Rákosrendező megszavazása után megmutatták az erejüket, szavazáskor nem nyomtak gombot, ezzel néhány esetben meg is akadályozták a javaslatok elfogadását. Ezt legélesebben az MKKP kritizálta, amire persze megkapták, hogy egy hónappal korábban ők vonultak ki a szavazásról. Az is igaz azonban, a kutyások csak hárman vannak, így távollétük érdemben nem számított, pláne azért, mert ők máshol tartózkodtak, így szavazáskor a „számláló” és a „nevező” értékét egyaránt csökkentették. A tíz tiszás erősebb hatást ért el, több szavazásnál bent voltak, de nem nyomtak gombot, vagyis a létszámba beleszámítottak, így meg tudták akadályozni, hogy egy-egy javaslat mellett kialakulhasson a többség.
Ha számba vesszük, a tiszás javaslatban miket kellett javítani, könnyen arra az álláspontra jutunk, hogy ebben a konfliktusban mindkét fél túl erős fegyverekhez nyúlt. Azzal volt baj például, hogy az eredeti megfogalmazás szerint a javasolt jelöltet a főpolgármester a közgyűlés elé „terjeszti”, de ilyet nem szabad írni, mert a törvény szerint ez valójában Karácsony joga, így a helyes megfogalmazás a „terjesztheti”. A másik probléma az erkölcsi bizonyítvány bekérésének módja, ideje körül bontakozott ki. A talán leginkább érdeminek nevezhető kérdés az, hogy az eredeti javaslat jelentős béremelést tartalmazott. Karácsony Gergely szerint ez elvileg lehet indokolt, hiszen ha jobb vezetőket akarunk, akkor meg is kell őket fizetni, viszont ehhez előzetesen közgyűlési döntés kell, továbbá politikailag sem előnyös most ez a lépés.
Orbán Árpádék egy következő bizottsági ülésre kijavították a hibákat, a javaslat átment a bizottságon, és már meg is jelentek a pályázatok, amelyekre március végéig lehet jelentkezni. A fizetéseket tehát nem emelték meg, viszont akár negyven százalékos prémium is adható majd a vezérigazgatóknak.
Lássuk tehát, milyen cégekről van szó, és ki most ezeknél a vezérigazgató.
- BFVK Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ
Barts J. Balázs - BGYH Budapest Gyógyfürdői és Hévizei
Borosné Szűts Ildikó - BKK Budapesti Közlekedési Központ
Walter Katalin - BKM Budapesti Közművek
Mártha Imre - BKV Budapesti Közlekedési Zrt.
Bolla Tibor
Az elfogadott eljárásrend szerint a jelöltek közül két fővárosi bizottság tagjai fognak választani. Az egyik a már említett (Tisza-vezetésű) tulajdonosi bizottság, a másik a Vitézy Dávid által elnökölt klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottság. Ahogy azonban szó esett már róla, a főpolgármester terjeszti majd be a közgyűlésre a javasolt neveket. Természetesen a testületnek meg is kell ezeket szavaznia, vagyis a dolog csak úgy működik, ha Karácsonyék és a képviselők többsége (itt bizonyára a Tiszára és a Podmaniczkyra érdemes gondolni, bár egyes jelöltek elnyerhetik az MKKP támogatását is) előre megállapodnak a nevekben.
Most még nem tudható, kik jelentkeznek, de az azért a korábbi megnyilvánulásokból megjósolható, hogy Karácsonyék bizonyos esetben a régiek megtartása mellett fognak kardoskodni. A főpolgármester nyilatkozataiban a legszebben Mártha Imréről beszél, bár az is igaz, őt a legkönnyebb az MSZP és a DK embereként bemutatni (miközben Orbán-kormányoknak is dolgozott). Szintén nem titkolja a főpolgármester azt sem, hogy alapvetően elégedett Walter Katalinnal. Őt a kampányban – az emlékezetes pulykás ügyben – Vitézy még élesen támadta, de a bizottságában folyó munka során szinte napi együttműködés alakult ki vele és embereivel.
Ha Márthát és Waltert sikerül átküzdenie a Tiszán és a Podmaniczkyn, az tehát mindenképp nagy eredménye lenne Karácsonynak, ekkor a politika logikája szerint valahol máshol engednie kell. Úgy lehet érzékelni, Bolla Tibort könnyebben engedné el, ő az egyik vezérigazgató (a hírekben kevesebbet szereplő Barts J. Balázzsal együtt), aki abban az értelemben nem is Karácsony saját kádere, hogy még Tarlóstól „örökölte”.
Akárhogy is, ha sikerül eredményesen lebonyolítani a vezérigazgatói pályázatokat, akkor a sarkalatos ügyekből egyedül a főpolgármester-helyettes választása marad hátra. Ebben a kérdésben a kormány elvileg fel is léphet a város ellen, bár eddig úgy látszik, nem túl erős ez a fenyegetés.
Tevan Imre
Nyitóképünkön a városháza épülete (Fotó: Stépán Virág)
