A 2015-ben elvitt 12 ezer hordónyi méreganyagnál is veszélyesebb az a betiltott rovarirtószerek maradványaiból képződött száz tonnányi méregiszap, amelyet egy elhagyott, romos pincében találtak az Illatos úton. Bár öt évvel ezelőtt a Pest Megyei Kormányhivatal jelenlegi főispánja, Tarnai Richárd örömmel számolt be arról, hogy vegyszermentesítették a telepet, és már nincs mérhető káros anyag a környéken, úgy tűnik, ez nem így történt. A kormányhivatal évek óta tud a szennyezésről, de nem tesz semmit.
Szeptember közepén Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester bejárásra hívta az egykori Budapest Vegyi Művek (BVM) gyártelepére az újságírókat, hogy megmutassa a brutális szennyezést. A helyszínhez közeledve egyre fejfájdítóbb lett a szúrós vegyszerszag, amit a környék lakói a Wekerletelepen, a 20. kerületi kertvárosias részeken és a József Attila-lakótelepen is érezhetnek időnként.
Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője szerint a pincében a Lindán nevű egykori rovairtószer maradékai – hexaklór-ciklohexán vegyületek – találhatók, valamint a már a 60-as években betiltott DDT (diklór-difenil-triklóretán). A Lindán nem bomlik le, hanem az emberi, az állati és a növényi szervezetekben is felhalmozódik, és folyamatosan mérgez. Veszélyes az immunrendszerre, az élőlények fejlődésére és a szaporodási képességekre.
A szétmállott zsákokból a mérgek nemcsak a széllel szállnak erre-arra, hanem, mivel egy részük víz alá került, a talajvizet is folyamatosan szennyezik. A vegyszerek ugyanis egy 1938-ban épült, belülről omladozó pincében vannak, 30-40 cm mély iszapot képezve az alján. Emiatt a levegőben és a talajban is rendkívül magas a rákkeltő anyagok koncentrációja. Csak a közeli talajvízben az egyes mérgek mennyisége a megengedett negyvenegyezerszerese volt.
A veszélyes anyagokkal teli, majdnem százéves pincéről hét éve tudnak az illetékes szervek, a jelenlegi városvezetés azonban csak nemrég, egy helyszíni bejárás alkalmával értesült róla. A polgármester, mint mondta, azért ment el a BVM telepére, mert hét év után végre eljutott a magyar állam oda, hogy figyelőkutakat fúrjon a környéken. A kárfelmérésnek azonban semmi értelme nem lesz, ha közben aktív szennyezés zajlik a területen – tette hozzá.
A minisztériumok egymásra mutogatnak, és azt várják, hogy a Budapesti Vegyi Művek, illetve a felszámolója tegyen valamit. Ez azonban irreális elvárás egy felszámolás alatt álló, csődbe ment cégtől, amely nem képes végrehajtani, és ezért nem is szankcionálható.
Baranyi és Simon azonnali választ vár a kormányzattól, miért nem történt meg a terület megtisztítása, amit minden fórumon megígértek. Nem bontották le az épületeket, a talaj még most is rendkívül szennyezett. A pincében tárolt vegyi anyagokon túl ebben az állapotában a gyár telephelye is káros a környék lakóira. A polgármester nemrégiben Facebook-posztban hívta fel a figyelmet, hogy hét hatóság illetékes az Illatos úton történt szennyezés ügyében, és mind a hétnek levelet írt, azonnali intézkedést kezdeményezve. Megdöbbentőnek tartja, hogy a most talált méregiszapot nem számolták fel 2015-ben. Ez a töménység, koncentráció sokkal veszélyesebb, mint amilyenek az elszállított mérgek voltak – magyarázta. A polgármester a katasztrófavédelemhez fordul, hogy szállítsák el a tiltott vegyszereket, közben a Környezetvédelmi Hatóságtól és az illetékes minisztériumtól várja a választ, hogy eddig miért nem intézkedtek az ügyben.
Baranyi törvénymódosítást is kezdeményez annak érdekében, hogy a korábban állami hatáskörbe tartozó tevékenységek okozta szennyezések felszámolása legyen állami feladat, amennyiben a tulajdonos ezt nem képes végrehajtani. Egyelőre ugyanis képtelenek voltak érvényt szerezni „a szennyező fizet” elvének.
Az Illatos úti telephely 2015-ben került az újságoldalakra, amikor kiderült, hogy a már felszámolt gyár területén 2009 és 2015 között 2800 tonna méreganyag volt 12 ezer hordóban szabálytalanul tárolva az illetékes hatóságok és az önkormányzati vezetők tudtával. Öt évvel ezelőtt – akkor még önkormányzati képviselőként – Baranyi küzdött a telephely megtisztításáért; az akkori ferencvárosi fideszes polgármester, Bácskai János ugyanakkor azt nyilatkozta, nem gondolja, hogy az emberre veszélyes, ha a talajban négy-öt méter mélyen lévő mérgek sokezerszeresen lépik túl a határértéket, „hiszen épeszű ember nem eszi meg a földet”. Baranyi végül Orbán Viktort megkeresve tudta elérni, hogy a hordókat elvigyék és megsemmisítsék.
A Greenpeace az Európai Bizottságnál és a Stockholmi Egyezmény genfi titkárságánál jelenti a problémát. Az ügybe beszállt Jámbor András, Ferencváros 6. választókerületének országgyűlési képviselője is, aki a parlamentben Palkovics László technológiai és ipari miniszterhez címzett kérdéseiben kért magyarázatot a mulasztásokra.
B.G.B. – N.I.E.
Fotó: Stépán Virág
(Az írás megjelent a 9 magazin 2022. októberi számában.)
